Tízezer cég választotta az év végi hajrában a kivát

2022. 01. 17., 15:05

Decemberben 9229 cég választotta a kisvállalati adót (kiva), amely január 1-jétől még kedvezőbbé vált – mondta a Világgazdaságnak Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.

A lap hétfői cikke szerint sok cég az év utolsó hetében jut végleges döntésre, 2020-ban például a két ünnep között több mint 4600-an választották ezt az adónemet. Az eddigi rekordot 2017-ben sikerült elérni: szilveszterkor csaknem 3500 vállalkozás jelentkezett be a kivára.

Izer Norbert kiemelte: az idei évtől kezdve a 11 százalékról 10 százalékra csökkenő kiva kiváltja a 9 százalékos társasági adót és a 13 százalékos szociális hozzájárulási adót. Vagyis azoknál a cégeknél, amelyeknél a bérköltség meghaladja a vállalkozásból kivont profit összegét, számottevő megtakarítás érhető el a kiva alkalmazásával.

A kiva jelenleg az egyik legnépszerűbb adófajta: hat évvel ezelőtt mindössze 6500-an, de még 2018 decemberében is csak 29 ezren választották, 2021 novemberének végére pedig ez a létszám már elérte a 68 ezret. A Pénzügyminisztérium számításai szerint – a 2020-as adóév adatait alapul véve – mintegy 80 ezer cégnek lenne érdemes kivára váltania, a választásban segít a PM és az adóhivatal is, a tárca kiva-kalkulátorával tíz perc alatt kiszámítható a kisvállalati adóval elérhető adóelőny várható nagysága. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS