Tavaly több mint 330 ezer forinttal költhettek többet gyermekeikre a családok

2020. 10. 25., 13:30

2019-ben 332 milliárd forint volt az az összeg, ami a gyermekvállalás elismert költségeként adókedvezmény formájában a családoknál maradt. A kormány a szülőknél hagyott összeget 2010-hez képest több mint huszonhatszorosára emelte – tájékoztatta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

Egyre nagyobb kormányzati támogatással számolhatnak a családok – jelentette ki Tállai András, hozzátéve, hogy ez igaz az adóügyi kedvezményekre is.

2011-ben lépett életbe a családokat támogató szja-rendszer, amelynek a legnagyobb újítása az volt, hogy minden egyes gyermeket elismert, vagyis az adókedvezmény minden gyermek után járt már 2011-ben – nyomatékosította az államtitkár.

Mint mondta, az igénybe vevők száma a tízszeresére (106 ezerről mintegy egymillióra) nőtt, és a családi kedvezmény tavalyi összege több mint a huszonhatszorosa a 2010-es 12,6 milliárd forintnak, amikor azon túl, hogy az egy- és kétgyermekes szülők semmilyen támogatást nem kaptak az államtól, a legalább háromgyerekesek is jóval kisebb adókedvezményt kaptak.

A családcentrikus adóügyi könnyítések folyamatosan bővülnek, és minderről nemcsak a jogszabályok szövege tanúskodik, hanem az is, hogy évről-évre növekszik a családoknál hagyott összeg nagysága - hangsúlyozta Tállai András. Míg 2011-ben 180 milliárd forint maradt az érintetteknél, addig 2019-ben már 332 milliárd forint.

Az államtitkár a korábbi évekből két kedvező kormányzati intézkedést emelt ki, amelyek magyarázatot adhatnak arra, hogyan is nőtt nyolc év alatt majdnem a kétszeresére a családoknál hagyott pénzösszeg. Még 2014-ben lépett életbe az a rendelkezés, amely lehetővé tette, hogy a szülők a személyi jövedelemadójuk mellett a járulékaikat is csökkenthessék – idézte fel Tállai András, hozzátéve, hogy tavaly ezen a címen összességében több mint 57 milliárd forint maradt a családoknál.

A következő adótörténelmi lépés a kétgyermekesek családi adókedvezményének a megduplázása volt - fogalmazott az államtitkár, hozzátéve: a kedvezményrendszer 2016-tól kezdődően éppen 2019-ben teljesedett ki, amikor is már havi 40 ezer forintot hagyott az érintetteknél.

Tállai András kitért a tavalyi családvédelmi akcióterv idén életbe lépett elemére, amely szerint a négy vagy több gyermeket vállaló anyáktól jövedelmük után az állam már egyetlen fillér személyi jövedelemadót sem vár. Július 1-től még egy újabb elemmel bővült a családi kedvezmények köre, azóta ugyanis már a teljes egyéni járulék összegéből igénybe vehető a kedvezmény.

Az intézkedések alapján nem véletlen, hogy az Európai Unióban példaértékű modellként tartják számon a magyar családbarát adórendszert – szögezte le az államtitkár. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS