Tavaly ennyit adtak egy hektár termőföldért Magyarországon

2019. 03. 02., 11:00

Tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, 12 százalékkal nőtt a 2017-es átlagárhoz képest – derült ki az Agrotax Kft. által készített kiadványból.

Magyarország legdrágább területei ismét a Budapest közigazgatásához tartozó földek voltak, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára – az Agrotax iránytű szerint.

A régiók közül a legmagasabb átlagár, hektáronként 1,757 millió forinttal a Dél-Alföldön alakult ki, a legolcsóbb régió Észak-Magyarország volt, ahol a vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek.

A szántó átlagos hektáronkénti ára tavaly 1,551 millió forint volt, 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az ország összes régiójában 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak. A legmagasabb árak, hektáronként 1,847 millió forint, továbbra is a Dél-Alföldön voltak, a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár ott 1,148 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók voltak a legdrágábbak 2018-ban, 2 millió forint felett forogtak.

A gyep hektáronkénti átlagára tavaly 1,217 millió forint volt, az erdők országos átlagára 788 ezer forintot tett ki hektáronként, a 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát, a fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők.

Az Agrotax Kft. szerint a birtokméret optimalizáció miatt további emelkedés valószínűsíthető a termőföldárakban, ennek éves mértéke 10 százalék körül alakulhat 2019-ben is. A keresleti viszonyokat befolyásolhatja egy esetleges – hitelintézetek által nyújtott – kifejezetten termőföld vásárlásra szóló finanszírozási konstrukció. Várhatóan az ősszel kerülhet a parlament elé az a javaslatcsomag, amely az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célozza, illetve megakadályoznák a területek további elaprózódását, ugyanakkor a területalapú támogatást is meghatározó uniós költségvetés elfogadása 2020 elejére tehető.

A digitális termőföld-értékeléssel foglalkozó Agrotax a közleményben emlékeztet, hogy egy új törvényi szabályozásnak köszönhetően a piaci árba beépülhet a föld jövedelemtermelő képessége, amellyel kiküszöbölhetővé válik az extrém piaci árazás. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS