Tavaly ennyit adtak egy hektár termőföldért Magyarországon

2019. 03. 02., 11:00

Tavaly egy hektár termőföld országos átlagára 1,437 millió forint volt, 12 százalékkal nőtt a 2017-es átlagárhoz képest – derült ki az Agrotax Kft. által készített kiadványból.

Magyarország legdrágább területei ismét a Budapest közigazgatásához tartozó földek voltak, ahol 3,1 millió forint a föld hektáronkénti átlagára – az Agrotax iránytű szerint.

A régiók közül a legmagasabb átlagár, hektáronként 1,757 millió forinttal a Dél-Alföldön alakult ki, a legolcsóbb régió Észak-Magyarország volt, ahol a vevők a termőföld hektárjáért átlagosan 1,117 millió forintot fizettek.

A szántó átlagos hektáronkénti ára tavaly 1,551 millió forint volt, 10 százalékkal nőtt az előző évhez képest. Az ország összes régiójában 1 millió forint felett alakultak a hektáronkénti átlagárak. A legmagasabb árak, hektáronként 1,847 millió forint, továbbra is a Dél-Alföldön voltak, a legolcsóbban Észak-Magyarországon lehet szántót venni, az átlagár ott 1,148 millió forint volt hektáronként. A Budapest körzetébe tartozó szántók voltak a legdrágábbak 2018-ban, 2 millió forint felett forogtak.

A gyep hektáronkénti átlagára tavaly 1,217 millió forint volt, az erdők országos átlagára 788 ezer forintot tett ki hektáronként, a 0,5 hektárt meghaladó gyümölcsösök 2,075 millió forintos átlagáron cseréltek gazdát, a fél hektárnál nagyobb szőlőkért hektáronként átlagosan 2,958 millió forintot fizettek a vevők.

Az Agrotax Kft. szerint a birtokméret optimalizáció miatt további emelkedés valószínűsíthető a termőföldárakban, ennek éves mértéke 10 százalék körül alakulhat 2019-ben is. A keresleti viszonyokat befolyásolhatja egy esetleges – hitelintézetek által nyújtott – kifejezetten termőföld vásárlásra szóló finanszírozási konstrukció. Várhatóan az ősszel kerülhet a parlament elé az a javaslatcsomag, amely az osztatlan közös tulajdon megszüntetését célozza, illetve megakadályoznák a területek további elaprózódását, ugyanakkor a területalapú támogatást is meghatározó uniós költségvetés elfogadása 2020 elejére tehető.

A digitális termőföld-értékeléssel foglalkozó Agrotax a közleményben emlékeztet, hogy egy új törvényi szabályozásnak köszönhetően a piaci árba beépülhet a föld jövedelemtermelő képessége, amellyel kiküszöbölhetővé válik az extrém piaci árazás. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS