Tállai András: a kincstár ingyenes online számlavezetése növelheti az állományt

2020. 11. 08., 11:00

A Magyar Államkincstár online szolgáltatásai révén az eddiginél nagyobb lehet a növekedés az állampapíroknál, köztük a babakötvénynél is – mondta Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-nek.

A koronavírus-járvány idején különösen érdemes kihasználni az Államkincstár otthonról kényelmesen és ingyenesen elérhető szolgáltatásait, és online vásárolni állampapírt, hiszen ez nemcsak kényelmes, hanem biztonságos módja is a befektetésnek.

A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) mellett többek között babakötvényt is lehet online venni – húzta alá Tállai András. Két év alatt megduplázódott a babakötvénybe fektetett összeg, a családtagok és az állam befizetései révén már 100 milliárd forintnál is nagyobb összeg kamatozik a gyermekeknek.

Beszámolt arról is, hogy csak az elmúlt négy hónapban mintegy 13 ezer új számlát nyitottak, és az érdeklődés az év vége felé egyre jobban nő. Igaz, hogy már 230 ezer gyermeknek van babakötvénye, de a Kincstár legfrissebb kimutatása szerint mintegy egymillió, 2005. december 31-e óta született gyermeknek nincs még a babakötvény összegét nyilvántartó Start-számlája. Az online számlanyitás nekik is segíthet – jegyezte meg az államtitkár.

Tállai András kiemelte, hogy a babakötvény konstrukciója egyedülálló az Európai Unióban. Amellett, hogy a szülők, hozzátartozók által befizetett összeg után az állam minden évben tíz százalékos, maximum hatezer forintos támogatást ad, rendkívül kedvező, 2020-ban 6,4 százalékos kamatot is fizet.

Az államtitkár szerint – otthonteremtési támogatások bővítésével, a családok kedvezményes adózásával együtt – a babakötvény világos értékválasztást mutat. A magyar államnak az itt születő gyermekek az elsők, a családok támogatása központi kérdés.

Az államtitkár kitért arra is, hogy fontos szerepe volt a Magyar Államkincstárnak is abban, hogy a babakötvény mára a pénzügyileg tudatos szülők körében az egyik legnépszerűbb befektetési formává vált.

Az államtitkár szerint lényeges az is, hogy az őket érintő pénzügyi lehetőségeket a gyermekek is mielőbb megismerjék, ezt szolgálta a MÁK Mesterecset rajzpályázata, amelynek egyik fő témája a babakötvény, és címzettje az öt és tizennyolc éves korosztály. A pályázat vasárnap lejáró határidejét a nagy érdeklődésre tekintettel meghosszabbította a kincstár, így a gyermekek képzőművészeti alkotásai még november 15-ig benyújthatók.

Csütörtökig a lakosság 5100 milliárd forintért vásárolt a legnépszerűbb hazai állampapírból, a Magyar Állampapír Pluszból, ennek mintegy 27 százalékát a Kincstárnál jegyezték.

Kiemelte, hogy a Magyar Államkincstárnál jobb konstrukciót az állampapír-vásárlására egyetlen pénzintézet sem kínál, hiszen a MÁK-nál az értékpapírszámla-vezetés ingyenes, és a jegyzés, az adás-vétel, az újrabefektetés, a kamat- és törlesztésfizetés is díjmentes. A MÁK-nál készpénzfelvételi díj és pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség sincs. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS