Szlovákiai magyar vállalkozókat díjaztak

Szlovákiai magyar vállalkozókat díjaztak
2022. 07. 05., 11:43

A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége szervezésében július 1-jén rendezték meg az Év Vállalkozója versenyt a felvidéki Komáromban, a Tiszti Pavilonban.

A Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége által létrehozott verseny célja, hogy ösztönözze a fiatal vállalkozókat saját cégük fejlesztésére, új ötletek megvalósítására, innovatív termékek, szolgáltatások létrehozására.

A versenyre a felvidéki vállalkozások korábban pályázatot nyújtottak be. A beérkezett szakmai anyagokat a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöksége értékelte. Azok a vállalkozások pályázhattak, amelyek legalább 2 lezárt üzleti év tudhatnak maguk mögött, illetve nincsen köztartozásuk.

A pályázók a következő szempontok szerint állították össze pályázati anyagukat:

Hogyan érintette őket a járványügyi helyzet? Miben befolyásolta a vállalkozást?

Milyen lépéseket kellett megvalósítani a működés fenntartása mellett?  

Milyen új termék, szolgáltatás bevezetésére került sor, ami hozzájárult a cég megerősödéséhez?

Az SZMVSZ elnökségének szakmai értékelését követően 11 vállalkozás jutott a döntőbe.

Cég neve:

A versenyen résztvevő neve:

WHC Slovakia

Bozi Arnold

Cstudios, s.r.o.

Ing. Erik Putz, Ing Vanyek Roland

Danum s.r.o.

Cseh Károly

UPLAND GROUP s.r.o.

Halász Béla

AM Business (AM Finanz s.r.o.)

Mayer András

Bike Expert by Capriolo, s.r.o.

Hajnalka Nagyová

Kanovits Group s.r.o.

Kanovits Zoltán

CSERNUS Winery s.r.o.

Csernus Károly

AGAT s.r.o.

Angyal Gábor

Daban s.r.o.

Mgr. Serki Ottó

Koka Fashion

Kis Kósa Annamária

 

A 11 vállalkozás prezentáció keretében mutatta be tevékenységét, eddigi eredményeit és jövőbeli terveit, kiemelve a pandémia alatti működés nehézségeit.

A bemutatott prezentációk egyaránt bizonyították, hogy a felvidéki vállalkozások innovatívak, a nehéz helyzet ellenére is megtalálták a továbblépéshez, fejlődéshez vezető egyedi megoldásokat.

A zsűri tagja volt Czimbalmosné Molnár Éva és Hajnal Virág, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetői, Marcinkó Adrián, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége online stratégiai tanácsadója, Czomba Csaba, a Kárpát-medencei Magyar Vállakozói Szövetségek Nemzeti Fórumának elnöke, a VOSZ társelnöke.

A zsűri döntése alapján az Év vállalkozója díj nyertesei:

1. díj Csernus Winery Kft. – Csernus Károly

2. díj UPLAND GROUP Kft. – Halász Béla

3. díj Danum Kft. – Cseh Károly

A zsűri különdíját Putz Erik és Vanyek Roland Cstudios vállalkozása nyerte el.

A díjazott vállalkozások pénzjutalomban részesültek, amelyet vállalkozásuk fejlesztésére fordíthatnak.

Kiosztásra került az Év Kétnyelvű Vállalkozása díj, amelyet Bozi Arnold vállalkozása, a WHC Slovakia, Halász Béla UPLAND GROUP Kft.-je, illetve Csernus Károly borászata vihetett haza.

A két év kényszerszünet után harmadik alkalommal meghirdetett eseményen jelen volt a Nemzetpolitikai Államtitkárság képviseletében Szilágyi Péter államtitkár-helyettes, Czimbalmosné Molnár Éva Felvidékért felelős főosztályvezető, Hajnal Virág stratégiai főosztályvezető, Forró Krisztián, a Szövetség elnöke és Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke.

Szilágyi Péter köszöntőjében elmondta, hogy a magyar kormány által 2016-ban elindított gazdaságfejlesztési támogatások helyben, a szülőföldjükön tartják a külhoni magyarságot.A helyettes államtitkár kiemelte, hogy a vállalkozók közössége olyan erőforrás, amely komoly jelentőséggel bír a magyar nemzet gyarapodásában. A külhoni magyar vállalkozók körében az egyik legerősebb a ragaszkodás a szülőföldhöz. A felmérések szerint a külhoni magyar vállalkozók 90 százalékban magyar munkavállalókat alkalmaznak. Ezen felül a külhoni magyar vállalkozók 60 százaléka, a magyar családi vállalkozóknak pedig 76 százaléka nem tervezi elhagyni a szülőföldjét, míg ez az arány a diákság körében már csak 25 százalékos – jegyezte meg Szilágyi Péter.

Forró Krisztián, a Szövetség elnöke köszöntőjében emlékeztetett, hogy az elmúlt két évben a koronavírus-járvány rendkívüli kihívások elé állította a vállalkozókat is. Egyúttal bírálta a szlovák kormány válságkezelését, amely gyakorlatilag semmilyen hatékony segítséget nem nyújtott a vállalkozók részére, ellenben folyamatos bizonytalanságban tartotta az embereket az állandóan változó feltételrendszer miatt.

Iván Tamás a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetségének elnöke megnyitó beszédében elmondta, az elmúlt két évben nem volt olyan időszak, amelyben a vállalkozásoknak nyugodtan és biztonságban lehetett volna előre tervezniük.„Gyakorlatilag magára hagyta a vállalkozókat a kormány” – fogalmazott. Azonban a szövetségükön keresztül, a magyar kormány támogatásának köszönhetően számos konkrét programmal tudták támogatni a felvidéki vállalkozókat a járvány alatt is. Az idei verseny kapcsán megjegyezte: nagyon nehéz, válságos időket éltek meg a vállalkozások, de pontosan arra az attitűdre van szüksége a felvidéki magyaroknak, amellyel minden nehézség ellenére vállalkozóink helytállnak.

A díjátadón előadást tartott Gyurta Dániel olimpiai, világ- és Európa-bajnok úszó és Győrfi Pál, az Országos Mentőszolgálat Szóvivője.

(A vezető fotón a nyertes vállalkozások vezetői: Csernus Károly, Halász Béla, Cseh Károly, Vanyek Roland)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS