Szlovákiai kaszinókban is „megforgatták” a sikkasztott pénzt

2019. 01. 28., 19:16

Pénzmosás miatt indult büntetőeljárás egy nő és három férfi ellen a Miskolci Törvényszéken, közülük két vádlott bűnügyi felügyeletéről döntött idén januárban a bíróság.

A vádirat szerint a vádlottak – egy pénzszállító cég sérelmére elkövetett sikkasztásból származó – 560 millió forintnyi összeg elrejtését vállalták a Thaiföldre szökött ismerősük kérésére több tízmillió forint ellenében. A pénzt, műanyag hordókban elhelyezve, az egyik vádlott ingatlanának közelében elásták, majd rövid idő elteltével különböző technikákkal próbálták tisztára mosni a milliókat.

A bűncselekményből származó pénz legalizálása érdekében 2011-től kezdődően mintegy 66 millió forint értékben váltottak be megrongálódott bankjegyeket budapesti és miskolci pénzintézeteknél. Az elsikkasztott pénzből sporteseményekre is fogadtak, illetve szlovákiai kaszinóban próbáltak szerencsét. A fogadásokból 210 millió, a kaszinójáték során pedig csaknem 26 millió forintnyi összeghez jutottak. Az I. r. vádlott nagy értékű életbiztosítást kötött, gépkocsit vásárolt, még a sikkasztás elkövetése miatt elítélt ismerősére kiszabott 10 millió forint értékű pénzbüntetést is kifizette a megszerzett pénzből. A többi vádlott ingatlant vásárolt, hiteltörlesztésre fordította az elsikkasztott pénzt.

A vádlottakkal szemben pénzmosás miatt indult eljárás. Pénzmosást az követ el, aki más által megvalósított bűncselekményből származó dologgal, pénzzel pénzügyi tevékenységet folytat.

A vádlottak bűnösségük megállapítása esetén akár 8 évig terjedő szabadságvesztéssel is büntethetők. Erre való tekintettel pedig tartani lehet attól, hogy az említett személyek a büntetéstől félve megszöknének, elrejtőznének a hatóságok elől. Ennek megakadályozása érdekében a törvényszék az I. és II. rendű vádlottak szabadságának korlátozását továbbra is indokoltnak látta, ezért a velük szemben korábban elrendelt bűnügyi felügyeletet fenntartotta.

A bíróság rendelkezése értelmében az I. rendű vádlott nem hagyhatja el a lakását, köteles viselni a mozgását nyomon követő eszközt is. A II. rendű vádlott esetében a kényszerintézkedés a lakóhelyéül szolgáló város elhagyását, és a lakóhelyének megváltoztatását tilalmazza. A III. és IV. rendű vádlottak szabadlábon védekezhetnek az eljárás során.

A végzés ellen a vádlottak és védőik fellebbeztek – zárul a Miskolci Törvényszék Sajtóosztályának közleménye.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS