Szemléletváltást és technológiai fejlődést sürget a Közös Agrárpolitika új ciklusa

2020. 10. 27., 13:00

Jelentős változásokat hozhat a Közös Agrárpolitika új ciklusa, amelyben kiemelt szerepet kapnak a fenntarthatóságot célzó intézkedések, így a Biodiverzitás és a „Termőföldtől az asztalig” stratégia is. Az Európai Zöld Megállapodás részét képező stratégiák kivitelezése ugyanakkor komoly kihívások elé állíthatják a hazai mezőgazdaságot, ugyanis teljesítésük hosszú távú szemléletmódváltást és technológiai fejlesztést igényel – hívják fel a figyelmet a legfontosabb hatásokra a K&H Bank és az agrárszektor szakértői.

Magyarországon a mezőgazdasági jövedelmek meghatározó része, több mint fele támogatásból származik, amelyben jelentős szerepet kapnak a Közös Agrárpolitika (KAP) forrásai.

„A 2021-től induló, de a radikális változások miatt 2 év átmeneti időszakkal kezdődő ciklus új alapokra helyezheti a mezőgazdaság működését, ugyanis az Európai Zöld Megállapodásból eredő elvárások beépülnek a Közös Agrárpolitikába. A tagállamok gazdáinak kötelező lesz ökogazdálkodási rendszerek, így például precíziós gazdálkodás vagy ökofarmok kialakítását vállalniuk, amire a közvetlen kifizetések 20 százalékát különítik el. Ennek megvalósulásához és a fenntartható mezőgazdaság elősegítéséhez tehát hosszú távon szemléletmódváltásra és technológiai változásra lesz szükség a gazdálkodók részéről, ezért arra biztatjuk a hazai agrárgazdákat, hogy nyissanak az innovatív, környezetbarát beruházások felé” – mondta Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési Főosztályának vezetője.

„A kétéves átmeneti időszak 2021. januárban veszi kezdetét. Az elhúzódó indulás azonban nem érinti a támogatásokat, ugyanis ebben az időszakban a jelenleg érvényben lévő szabályok szerint, de már az új költségvetésből történhetnek a kifizetések. Ez az időszakot azonban arra kell felhasználni, hogy a hazai gazdák felkészüljenek a 2023-ban életbe lépő szabályozásokra. Az egyik legfontosabb változás az előző időszakhoz képest, hogy növekvő figyelem hárul az innovációra és a digitalizációra. Emellett nagyobb szerepe lesz az élelmiszer- és egészségvédelemnek, a biodiverzitás megőrzésének, valamint a klímaváltozás elleni fellépésnek és a környezetvédelemnek. Ez utóbbi fontosságát az is jelzi, hogy a teljes költségvetés jelentős részét, mintegy 40 százalékát környezet- és klímavédelemre kell majd felhasználni” – foglalta össze a következő ciklus újdonságait Vitárius Csaba EU referens.

„Az előttünk álló időszakot a zöldebb Európa megteremtése fogja meghatározni. Az Európai Zöld Megállapodás részeként létrehozott Biodiverzitás stratégia, valamint a „Termőföldtől az asztalig” stratégia célja a biológiai sokféleség védelme, valamint a fenntartható mezőgazdaság irányába történő nagyléptékű elmozdulás elindítása. A kitűzött célok azonban komoly kihívások elé állítják az EU tagállamokat, így Magyarországot is, hiszen a célkitűzések értelmében 2030-ig jelentős mértékben, felére kellene csökkenteni a növényvédő szerek használatát, a mezőgazdasági területek legalább 25 százalékán biogazdálkodást kellene folytatni, a nitrogén- és foszfáttartalmú műtrágyák felhasználását pedig 20 százalékkal kellene mérsékelni. Az irányok jók, azonban a mértéket alaposan át kellene gondolni, továbbá az idő is rendkívül szűkös a megvalósításhoz” – fűzte hozzá dr. Pátzay György EU szakértő, szakjogász.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS