Szécsi Gabriella lett az év női logisztikusa

Szécsi Gabriella lett az év női logisztikusa
2023. 11. 25., 13:23

Szinte minden szektorban egyenlőtlen a vezetők nemi megoszlása, különösen igaz ez az olyan férfiasnak tartott szakmára, mint a logisztika. Az egész szektorban alulreprezentáltak a nők hazánkban, arányuk csupán 25 százalék. A női vezetők eredményeit láttatni kell, hogy minél több nő legyen motivált a logisztikában karriert építeni – többek között ezzel a céllal hozták létre „Az év női logisztikusa” díjat, melyet most adtak át először.

A pandémia előtt évről-évre nőtt a foglalkoztatottak száma a logisztikai szektorban, 2020 viszont nagy visszaesést hozott. Akkor közel 26 000 főt bocsátottak el a szektorból, ami a munkavállalók 8,5 százalékát jelentette. 2020 óta újra bővülés tapasztalható, évi 5 000 fővel növekszik a szektor munkaerő-állománya, ám ez még mindig elmarad a 2019-es rekordévtől, amikor több mint 306 ezren dolgoztak a logisztikában.

A logisztika az egyik olyan szektor, ahol jellemzően nagyon egyenlőtlen a nemek aránya, ez az egyenlőtlenség hazánkban ráadásul évek óta 25 százalékon stagnál, vagyis csupán minden negyedik foglalkoztatott nő. A szektoron belül jelentős a fizikai munka aránya, a fuvarozáshoz, ponyvázáshoz, raklapozáshoz jobban passzol a férfiak fizikuma, viszont a szellemi munkavállalók körében van lehetőség a nemi arányok javítására. Többek között ezt a célt tűzte ki a Waberer’s Csoport, amikor a Navigátorvilág kiadóval közösen megalapították „Az év női logisztikusa” díjat, amit idén adtak át először.

A díj célja, hogy felhívja a figyelmet a nemek közötti egyenlőség fontosságára, új kapukat nyisson a tehetséges női vezetők előtt, és az ő eredményeik is figyelmet kapjanak a főleg férfiak uralta szakmában.

A díjat Szécsi Gabriella, a BI-KA Logisztika Kft. ügyvezetője (a fotón balra) nyerte, szoros versenyben a különdíjat kapó Unger Tímeával, a Continental Magyarország logisztikai vezetőjével (a fotón jobbra).

„A díj nagyszerű lehetőség arra, hogy meg tudjuk mutatni, nincs olyan szakmai cél, amelyet egy nő ne érhetne el. Remélhetőleg más hölgy vezetőt is motiválni fog az elismerés, és megmutatja, hogy még egy férfi dominanciájú szakmában is lehetséges a kiemelkedés” – mondta Szécsi Gabriella a díjátadó után.

A díjra a szakmából bárki nevezhetett jelölteket. A teljes logisztikai szektort lefedő érdekképviseletek vezetőiből álló zsűri a cégméretet, az adott vezető által ellátott feladat komplexitását, a szakmai sikereket és az életpályát együttesen nézve pontozott.

„Az egész iparág nagy transzformáció előtt áll, ennek egyik mozgatórugója a digitalizáció, másik pedig a humán munkaerő felérétékelődése. A korábbi évekhez képest sokkal hangsúlyosabb a női vezetők és logisztikusok szerepe, meglátásom szerint a női mentalitásra, női energiákra szüksége van az iparágnak” – mondta a zsűri elnöke, Barna Zsolt, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete elnöke és a Waberer’s Csoport elnök-vezérigazgatója.

A díjakat a Szállítmányozás 2023 konferencián adták át november 23-án.

A Waberer’s Csoporton belül a sofőr pozícióban dolgozók 98 százaléka férfi, a raktári dolgozók körében a férfi-női munkavállalók aránya 2/3 – 1/3, míg a szellemi munkakörben dolgozók között közel azonos a férfi és női munkavállalók aránya. Ugyanakkor, ha a vezető beosztásokat nézzük, akkor ez az arány szakterülettől függően változik. Például amíg a logisztikai tervező munkakörben a Waberer’s Csoportnál nagyobb arányban dolgoznak nők, addig operatív vezető pozícióban már inkább a férfiak dominálnak.

(Fotó: Iró Zoltán)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS