Sikeresnek ítélték a jegybank Növekedési Hitelprogramját

Sikeresnek ítélték a jegybank Növekedési Hitelprogramját
2022. 08. 10., 16:23

Rendkívül sikeres volt a jegybank Növekedési Hitelprogramja (NHP), az indulásakor több szempontból is úttörő jellegű volt, és éppen a napokban-hetekben folyósítják az utolsó tételeit – jelentette ki a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a „Hitelezési fordulattól a zöld átmenetig” című NHP-tanulmánykötet bemutató sajtótájékoztatóján szerdán Budapesten.

A jegybank kilenc évvel ezelőtt, 2013 júniusában indította útjára első, célzott hitelösztönző eszközét, a Növekedési Hitelprogramot annak érdekében, hogy a kkv-hitelezés akkori csökkenő trendjét megfordítsa. Később az NHP fontos szerepet játszott a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásainak enyhítésében is. A program több szakaszában mintegy 75 ezer vállalkozás jutott kedvező forráshoz közel 6400 milliárd forint összegben.

A teljes program nemcsak a hitelvolumenre, de a hitelállomány összetételére is kedvező hatást gyakorolt, hiszen jelentősen nőtt a kiszámítható, kamat- és árfolyamkockázat nélküli hitelek aránya. Az MNB becslései szerint az NHP 5 százalékpontot meghaladó mértékben járult hozzá a gazdasági növekedéshez 2013 és 2021 között, valamint jelentősen javította a programban részt vevő vállalatok hatékonyságát és termelékenységét.

A fenntarthatóság jegyében tavaly ősszel elindított NHP Zöld Otthon Program mintegy 9 ezer háztartás számára tette lehetővé, hogy kedvező hitellel energiahatékony lakóingatlant építsen vagy vásároljon, ezzel a háztartá-sok hitelfelvételében is jelentős szerepet vállalt.

Nyitó előadásában Patai Mihály alelnök kiemelte, hogy 2013-ban a jegybank úttörő szerepet vállalt az akkori hitelezési problémák rendszerszintű kezelésében. Véleménye szerint ez a fajta aktivizmus máig jellemző a jegybankra. Pulai György igazgató és Oláh Zsolt főosztályvezető közös előadásban összefoglalta az NHP különböző szakaszainak eredményeit és ismertették a tanulmánykötet főbb megállapításait, melyek kiindulásul szolgálhatnak jövőbeli kutatásoknak is.

Az előadásokat követő kerekasztal beszélgetésen Ádám Imre, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnökhelyettese, Aladics Sándor az OTP Bank igazgatója, Szalontai Tamás az ERSTE Bank igazgatója, valamint Nagy Tamás, az MNB igazgatója vett részt, akik eltérő aspektusból értékelték az NHP eredményeit. Véleményük szerint a program előnyei nemcsak nemzetgazdasági szinten voltak láthatóak, hanem jelentősen hozzájárult a banki és vállalati hitelezési kultúra fejlesztéséhez is. (MNB)

A tanulmánykötet ide kattintva letölthető.

Pulai György és Oláh György prezentációja ide kattintva tölthető le.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS