Sertésből kevesebbet, baromfiból többet vágtak a magyar vágóhidakon tavaly

2020. 03. 21., 11:00

Mintegy 2 százalékkal kevesebb sertést és közel 2 százalékkal több baromfit vágtak a magyar vágóhidakon tavaly az előző évhez képest, míg a szarvasmarhavágás gyakorlatilag azonos szinten maradt – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

A jelentés szerint a magyarországi vágóhidakon 4,620 millió sertést vágtak le tavaly 84,9 ezer darabbal kevesebbet az előző évhez képest. A levágott állatok élősúlya összesen 542 ezer tonna, hasított súlya 437 ezer tonna volt, ezek gyakorlatilag megegyeztek az előző évi értékekkel.

Tavaly az export 35,6 ezer tonna, az import 51,5 ezer tonna volt. Élő sertés főként Szlovákiából, Németországból és Csehországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult a január-novemberi időszakban.

A sertésállomány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-jén, az állomány nagysága a 2018. decemberi létszámtól 237 ezerrel maradt el. A sertések 82 százalékát gazdasági szervezetek tartották - tették hozzá.

A jelentés alapján tavaly baromfiból 220,9 millió darabot vágtak, 1,8 százalékkal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi 79 százaléka csirke volt, amelyből 173,8 milliót vágtak, 2,9 százalékkal többet, mint 2018-ban. A pulykák számaránya 3,2, a kacsáké 15,1 százalék volt. Vágókacsából 33,3 milliót, libából 6,3 milliót vágtak tavaly. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, amely 217 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt.

Szarvasmarhából 112,1 ezer darabot vágtak le 2019-ben, a levágott állatok élősúlya 57,9 ezer, hasított súlya 29,7 ezer tonna volt. Az élő- 2,2, míg a hasított súly 2,0 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt. A tehenek vágása 1, a bikáké 5 százalékkal csökkent, az üszők vágása 3 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2019-ben az előző évhez képest. A szarvasmarha-állomány 2018 decembere óta 24 ezer darabbal nőtt, 2018 júniusa óta 1,6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 413,5 ezer volt 2019. december 1-jén, 11 ezerrel több mint egy évvel korábban.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma közel 46 ezer volt 2019-ben, amely 1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 6100 darabot vágtak, amelyhez 301 tonna élősúly tartozott. A KSH adatai szerint a juhállomány 1,06 millió volt 2019. december 1-jén, 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest - olvasható a jelentésben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS