Sertésből kevesebbet, baromfiból többet vágtak a magyar vágóhidakon tavaly

2020. 03. 21., 11:00

Mintegy 2 százalékkal kevesebb sertést és közel 2 százalékkal több baromfit vágtak a magyar vágóhidakon tavaly az előző évhez képest, míg a szarvasmarhavágás gyakorlatilag azonos szinten maradt – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

A jelentés szerint a magyarországi vágóhidakon 4,620 millió sertést vágtak le tavaly 84,9 ezer darabbal kevesebbet az előző évhez képest. A levágott állatok élősúlya összesen 542 ezer tonna, hasított súlya 437 ezer tonna volt, ezek gyakorlatilag megegyeztek az előző évi értékekkel.

Tavaly az export 35,6 ezer tonna, az import 51,5 ezer tonna volt. Élő sertés főként Szlovákiából, Németországból és Csehországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult a január-novemberi időszakban.

A sertésállomány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-jén, az állomány nagysága a 2018. decemberi létszámtól 237 ezerrel maradt el. A sertések 82 százalékát gazdasági szervezetek tartották - tették hozzá.

A jelentés alapján tavaly baromfiból 220,9 millió darabot vágtak, 1,8 százalékkal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi 79 százaléka csirke volt, amelyből 173,8 milliót vágtak, 2,9 százalékkal többet, mint 2018-ban. A pulykák számaránya 3,2, a kacsáké 15,1 százalék volt. Vágókacsából 33,3 milliót, libából 6,3 milliót vágtak tavaly. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, amely 217 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt.

Szarvasmarhából 112,1 ezer darabot vágtak le 2019-ben, a levágott állatok élősúlya 57,9 ezer, hasított súlya 29,7 ezer tonna volt. Az élő- 2,2, míg a hasított súly 2,0 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt. A tehenek vágása 1, a bikáké 5 százalékkal csökkent, az üszők vágása 3 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2019-ben az előző évhez képest. A szarvasmarha-állomány 2018 decembere óta 24 ezer darabbal nőtt, 2018 júniusa óta 1,6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 413,5 ezer volt 2019. december 1-jén, 11 ezerrel több mint egy évvel korábban.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma közel 46 ezer volt 2019-ben, amely 1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 6100 darabot vágtak, amelyhez 301 tonna élősúly tartozott. A KSH adatai szerint a juhállomány 1,06 millió volt 2019. december 1-jén, 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest - olvasható a jelentésben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 12. 01., 13:20
A gazdasági környezet változása új alapokra helyezte a vállalatfinanszírozást Magyarországon. A bankok egyre inkább partnerként működnek együtt ügyfeleikkel, miközben a vállalkozások is tudatosabban, hosszú távú szemlélettel hoznak pénzügyi döntéseket. A Garantiqa támogatásával készülő Cégkassza Podcast legújabb adásában Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalati üzletágvezetője beszélt a vállalati hitelezés jelenlegi trendjeiről, a garanciavállalás fontosságáról, valamint a bizalmon alapuló bankolás jelentőségéről.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Új iparágak és tudományos területek sora foglalkozik modern kori életmódunk rossz szokásaival és a belőlük eredő akár krónikus betegségekkel, amelyek megelőzésére olyan szakmák jöttek létre, mint az életmódorvoslás vagy a health coaching. A testi-lelki egészséggel kapcsolatos tanácsadás a minőségi életre odafigyelő nyugati társadalmak számára hétköznapi dolog, de nálunk még viszonylag új területnek számít. Marton Balázs health coach, az IronCoach.hu alapítója a személyes történetén keresztül mutatja be a modern szakma misszióját és felvázol néhány egyszerűen alkalmazható rutint, amellyel végre elindulhatunk a jóllét felé vezető úton.
Hamarosan a magyar cégeknek is átláthatóvá kell tenniük, hogy azonos értékű munkáért minden dolgozó egyenlő díjazást kapjon. Bár a bérszakadék a nemek között ma még jelentős – Magyarországon 17 százalék –, a szervezetek többsége nincs felkészülve a változásra, a munkavállalók pedig tartanak a fizetések nyilvánosságától. Gönczi Gyöngyi, a PwC Magyarország People & Organisation tanácsadási csapatának vezetője ebben az epizódban elmagyarázza, hogy az EU-s bértranszparencia-direktíva nem egyéni fizetések közzétételét, hanem igazságos, átlátható bérezési rendszereket és rendszeres bérszakadék-jelentést ír elő. A PwC és a Profession.hu közös programmal segíti a vállalatokat a tévhitek eloszlatásában és a felkészülésben.
Ha felhív bennünket egy kérdezőbiztos, már nem száz százalék, hogy élő személyhez van szerencsénk – még akkor sem, ha természetes hangon beszélget velünk –, hiszen megjelentek a mesterséges intelligenciával lebonyolított telefonos közvélemény-kutatások. A technológia hazai úttörője a Minerva Intézet, amelynek vezetője, Pohly Ferenc elárulta: bár csak nemrég jöttek létre, már több sikeres kutatás és rengeteg tapasztalat van a hátuk mögött. Az AI-kérdezőbiztos a valódi emberre megtévesztésig hasonló módon beszélget a résztvevőkkel, és a több ezredik hívásnál is tűpontosan, változatlan hangnemben hajtja végre az interjút. A módszer jelentősen alacsonyabb költséggel, mégis sok lehetőséggel és ugyanolyan pontossággal, hosszú távon pedig számos más alkalmazási lehetőséggel kecsegtet, a piackutatásoktól az időpont-egyeztetéseken át az egészségügyi előszűrő beszélgetésekig.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS