Sertésből kevesebbet, baromfiból többet vágtak a magyar vágóhidakon tavaly

2020. 03. 21., 11:00

Mintegy 2 százalékkal kevesebb sertést és közel 2 százalékkal több baromfit vágtak a magyar vágóhidakon tavaly az előző évhez képest, míg a szarvasmarhavágás gyakorlatilag azonos szinten maradt – derül ki a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

A jelentés szerint a magyarországi vágóhidakon 4,620 millió sertést vágtak le tavaly 84,9 ezer darabbal kevesebbet az előző évhez képest. A levágott állatok élősúlya összesen 542 ezer tonna, hasított súlya 437 ezer tonna volt, ezek gyakorlatilag megegyeztek az előző évi értékekkel.

Tavaly az export 35,6 ezer tonna, az import 51,5 ezer tonna volt. Élő sertés főként Szlovákiából, Németországból és Csehországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult a január-novemberi időszakban.

A sertésállomány a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2,63 millió volt Magyarországon 2019. december 1-jén, az állomány nagysága a 2018. decemberi létszámtól 237 ezerrel maradt el. A sertések 82 százalékát gazdasági szervezetek tartották - tették hozzá.

A jelentés alapján tavaly baromfiból 220,9 millió darabot vágtak, 1,8 százalékkal többet, mint az előző évben. A levágott baromfi 79 százaléka csirke volt, amelyből 173,8 milliót vágtak, 2,9 százalékkal többet, mint 2018-ban. A pulykák számaránya 3,2, a kacsáké 15,1 százalék volt. Vágókacsából 33,3 milliót, libából 6,3 milliót vágtak tavaly. A KSH adatai szerint a tyúkfélék hazai állománya 30,9 millió volt 2019. december 1-jén, amely 217 ezerrel több, mint egy évvel ezelőtt.

Szarvasmarhából 112,1 ezer darabot vágtak le 2019-ben, a levágott állatok élősúlya 57,9 ezer, hasított súlya 29,7 ezer tonna volt. Az élő- 2,2, míg a hasított súly 2,0 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál.

A levágott szarvasmarhák 63 százaléka tehén, 22 százaléka bika volt. A tehenek vágása 1, a bikáké 5 százalékkal csökkent, az üszők vágása 3 százalékkal nőtt a darabszám alapján 2019-ben az előző évhez képest. A szarvasmarha-állomány 2018 decembere óta 24 ezer darabbal nőtt, 2018 júniusa óta 1,6 ezerrel csökkent. A tehenek száma 413,5 ezer volt 2019. december 1-jén, 11 ezerrel több mint egy évvel korábban.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma közel 46 ezer volt 2019-ben, amely 1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Anyajuhból több mint 6100 darabot vágtak, amelyhez 301 tonna élősúly tartozott. A KSH adatai szerint a juhállomány 1,06 millió volt 2019. december 1-jén, 4 százalékkal kevesebb az előző évhez képest - olvasható a jelentésben. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS