Perlusz László: Idén átlagosan 13-15 százalékos béremelés jöhet

2022. 05. 17., 19:56

A vállalkozói oldal az elmúlt időszakban is sokat áldozott a bérfelzárkóztatásra, sokkal többet, mint azt a lehetőségei indokolták volna – reagált Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a béremelésekkel kapcsolatos hírekre.

A szakszervezetek felvetésével kapcsolatban Perlusz László a VG-nek nyilatkozva emlékeztetett: az elmúlt hat évben, a 2016-os megállapodás jóvoltából a keresetek az inflációnál sokkal nagyobb mértékben emelkedtek. Az átlagos bérnövekmény 63 százalékos volt, míg az áremelkedés 18 százalékos, így számottevően nőtt a reálbér. A jelenlegi helyzet viszont hatalmas terhet ró a vállalatokra.

„A szakszervezeteknek is tudniuk kell, hogy ahol az energia ára 80 százalékkal nőtt, a gázé pedig az ötszörösére, ott nem a további 5 százalékos béremelésben gondolkodnak, hanem a cég működésének fenntartásán” – fogalmazott.

A VOSZ főtitkára úgy látja, hogy az idei év csaknem 20 százalékos minimálbér-növelése mindenképpen megágyaz egy 13-15 százalékos átlagos béremelésnek, hacsak nem okoz gazdasági sokkot az ukrajnai háború elhúzódása, teljesen ellehetetlenítve a vállalkozások működését.

A vállalatoknál februárban 12,3 százalékkal nőttek a keresetek, ez már nincs messze a 13 százaléktól – mondta Perlusz László.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS