Perlusz László: Nyárig 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot

Perlusz László: Nyárig 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot
2024. 02. 28., 19:40

Azért nem vesznek fel hitel a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt – mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Della podcast adásában.

A Magyar Nemzeti Bank szakítva az eddigi ütemmel, 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az utóbbi időben másokkal együtt a VOSZ is sürgette a jegybankot, hogy gyorsítsa a kamatcsökkentés ütemét. Hogyan fogadja a VOSZ a friss MNB-bejelentést?

– Üdvözöljük a mérsékelt gyorsítást. Ha sikerül tartani az ütemet, ami nemcsak az MNB-től, hanem a gazdaság állapotától is függ, akkor el tudunk érni egy olyan kamatszintet, ami segít beindítani a hitelezést. Nagyon fontos, hogy ez elinduljon, mert tudjuk, hogy amikor nagyon magas volt a kamat Magyarországon, akkor is az olyan programok, mint például a Széchenyi Kártya Program vagy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, valamint a Covid-válság után más próbálkozások életben tudták tartani a kkv-kat és több nagyvállalkozást is, például a feldolgozóiparban. Összeségében a magyar gazdaság akkor tud növekedni, ha a forráshoz jutás megfelelő, hiszen nem elég önmagában egyes vállalkozói csoportoknak a hitelezését életben tartani, hanem általában kell élénkíteni a gazdaságot. A kamatszint a tavalyi szörnyen magas infláció miatt alakult ennyire magasan. Egy évvel ezelőtt még 25 százalékos volt az infláció, ez most zuhanóban van, jelenleg 3,8 százalék. A változást nem követte arányosan az alapkamat csökkenése, a VOSZ ezért javasolta a jegybanknak, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és lehetőség szerint gyorsítsa a kamatszint csökkentését.

Feltűnő volt, hogy a VOSZ az utóbbi időben hangosabbá vált a kamatszinttel kapcsolatban, közleményekben, nyilatkozatokban rögzítette, hogy a Monetáris Tanács nem elég gyorsan csökkenti a kamatot. Ezzel a VOSZ beállt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Parragh László MKIK elnök mögé. Ők kritizálták, támadták a legjobban az MNB-t ebben a kérdésben. Miért tartotta szükségesnek a VOSZ, hogy megszólaljon?

– Nem az a célunk, hogy beálljunk bárki mögé, vagy valaki ellen lépjünk fel. Mi a társadalmi párbeszédben hiszünk, amelynek mi is fontos szereplői vagyunk sok tízezer tagunk révén. Ezért éreztük úgy, hogy részt kell vennünk ebben az egyeztetésben. Senkit nem támadtunk, hanem elmondtuk a véleményünket, ami most egyezett a a nemzetgazdasági miniszter álláspontjával, valamint a Kamaráéval, amelyik társadalmi kérdésekben a partnerünk. De akkor is elmondjuk a véleményünket, ha valamivel nem értünk egyet.

Akkor nem arról van szó, hogy a kormánytól és a Kamarától érkeztek finom vagy nem éppen finom jelzések, hogy a VOSZ is szólaljon meg?

– Nem! Folyamatosan egyeztetünk különböző témákban. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is partnernek tekint minket. Szeretnék emlékeztetni a Kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata)kapcsolatos vitára, amikor ellentétes véleményen voltunk, mint a Pénzügyminisztérium és nem mindenben értettünk egyet az MKIK-val sem. De ekkor sem személyeskedtünk, hanem vállalkozói közösségünk véleményét artikuláltuk saját kutatásaink eredményei alapján. Akkor lesz optimális egy gazdasági döntés, ha minél többen szólnak hozzá szakmai alapon.

– A fogyasztást bővítő folyamat eredményei nem jelentkeztek a kkv-knál, amelyeknek közvetlen a kapcsolatuk a fogyasztókkal?

– Szeretnénk optimisták lenni: ha nő a reálbér, egyből nőni fog a fogyasztás, de ez nincs így. Az emberek teljes évben gondolkodnak, márpedig 2023-ban kemény reáljövedelem csökkenést kellett elszenvednünk. A munkáltatók, ha tehették, évközben is bért emeltek, mert sokkal könnyebb megtartani egy dolgozót, mint újat találni. „Veszélyhelyzetben” az emberek, ha tudnak, megtakarítanak, és nem költenek – egyik napról a másikra nem áll helyre a fogyasztói bizalom, először a felélt tartalékokat pótolják. A vállalkozásoknál ugyanez a helyzet, volt, ahol nőtt a profit, de csak nominális és nem reál értelemben. Akinek reál értelemben nőtt a profitja, az is inkább jobb időkre vár, most még nem ruház be. Amikor gyenge a kereslet, nem ruháznak be, főleg nem, ha magas a kamatszint. Jó néhány hónapnak kell eltelnie, hogy változzon a helyzet.

A kormány 2024-ben 4 százalékos GDP-növekedést tervez. Mire számít a VOSZ?

– Bár még mindig nagy a bizonytalanság, 2-4 százalékos növekedést reálisnak látunk. Szorosan együtt működünk elemzőkkel, így az Egyensúly Intézettel is, amellyel a VOSZ Barométert készítjük, az ő prognózisuk most 3-3,5 százalékos növekedés. Nem lehetetlen a 4 százalék, legyünk optimisták!

A VOSZ tagvállalatainál milyen mértékű béremelésre lehet számítani?

– 10-15 százalékosra, ez most inkább közelebb van a 10-hez, de ha megvalósul a 4 százalékos GDP-növekedés, akkor lehet nagyobb is.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS