Perlusz László: Nyárig 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot

Perlusz László: Nyárig 5 százalék alá kellene vinni az alapkamatot
2024. 02. 28., 19:40

Azért nem vesznek fel hitel a vállalkozások, mert nem látják biztosítottnak a jövőt – mondta Perlusz László, a VOSZ főtitkára a Della podcast adásában.

A Magyar Nemzeti Bank szakítva az eddigi ütemmel, 100 bázisponttal 9 százalékra csökkentette a jegybanki alapkamatot. Az utóbbi időben másokkal együtt a VOSZ is sürgette a jegybankot, hogy gyorsítsa a kamatcsökkentés ütemét. Hogyan fogadja a VOSZ a friss MNB-bejelentést?

– Üdvözöljük a mérsékelt gyorsítást. Ha sikerül tartani az ütemet, ami nemcsak az MNB-től, hanem a gazdaság állapotától is függ, akkor el tudunk érni egy olyan kamatszintet, ami segít beindítani a hitelezést. Nagyon fontos, hogy ez elinduljon, mert tudjuk, hogy amikor nagyon magas volt a kamat Magyarországon, akkor is az olyan programok, mint például a Széchenyi Kártya Program vagy a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram, valamint a Covid-válság után más próbálkozások életben tudták tartani a kkv-kat és több nagyvállalkozást is, például a feldolgozóiparban. Összeségében a magyar gazdaság akkor tud növekedni, ha a forráshoz jutás megfelelő, hiszen nem elég önmagában egyes vállalkozói csoportoknak a hitelezését életben tartani, hanem általában kell élénkíteni a gazdaságot. A kamatszint a tavalyi szörnyen magas infláció miatt alakult ennyire magasan. Egy évvel ezelőtt még 25 százalékos volt az infláció, ez most zuhanóban van, jelenleg 3,8 százalék. A változást nem követte arányosan az alapkamat csökkenése, a VOSZ ezért javasolta a jegybanknak, hogy vizsgálja meg a helyzetet, és lehetőség szerint gyorsítsa a kamatszint csökkentését.

Feltűnő volt, hogy a VOSZ az utóbbi időben hangosabbá vált a kamatszinttel kapcsolatban, közleményekben, nyilatkozatokban rögzítette, hogy a Monetáris Tanács nem elég gyorsan csökkenti a kamatot. Ezzel a VOSZ beállt Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, valamint Parragh László MKIK elnök mögé. Ők kritizálták, támadták a legjobban az MNB-t ebben a kérdésben. Miért tartotta szükségesnek a VOSZ, hogy megszólaljon?

– Nem az a célunk, hogy beálljunk bárki mögé, vagy valaki ellen lépjünk fel. Mi a társadalmi párbeszédben hiszünk, amelynek mi is fontos szereplői vagyunk sok tízezer tagunk révén. Ezért éreztük úgy, hogy részt kell vennünk ebben az egyeztetésben. Senkit nem támadtunk, hanem elmondtuk a véleményünket, ami most egyezett a a nemzetgazdasági miniszter álláspontjával, valamint a Kamaráéval, amelyik társadalmi kérdésekben a partnerünk. De akkor is elmondjuk a véleményünket, ha valamivel nem értünk egyet.

Akkor nem arról van szó, hogy a kormánytól és a Kamarától érkeztek finom vagy nem éppen finom jelzések, hogy a VOSZ is szólaljon meg?

– Nem! Folyamatosan egyeztetünk különböző témákban. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a Pénzügyminisztérium is partnernek tekint minket. Szeretnék emlékeztetni a Kisadózó vállalkozások tételes adójával (kata)kapcsolatos vitára, amikor ellentétes véleményen voltunk, mint a Pénzügyminisztérium és nem mindenben értettünk egyet az MKIK-val sem. De ekkor sem személyeskedtünk, hanem vállalkozói közösségünk véleményét artikuláltuk saját kutatásaink eredményei alapján. Akkor lesz optimális egy gazdasági döntés, ha minél többen szólnak hozzá szakmai alapon.

– A fogyasztást bővítő folyamat eredményei nem jelentkeztek a kkv-knál, amelyeknek közvetlen a kapcsolatuk a fogyasztókkal?

– Szeretnénk optimisták lenni: ha nő a reálbér, egyből nőni fog a fogyasztás, de ez nincs így. Az emberek teljes évben gondolkodnak, márpedig 2023-ban kemény reáljövedelem csökkenést kellett elszenvednünk. A munkáltatók, ha tehették, évközben is bért emeltek, mert sokkal könnyebb megtartani egy dolgozót, mint újat találni. „Veszélyhelyzetben” az emberek, ha tudnak, megtakarítanak, és nem költenek – egyik napról a másikra nem áll helyre a fogyasztói bizalom, először a felélt tartalékokat pótolják. A vállalkozásoknál ugyanez a helyzet, volt, ahol nőtt a profit, de csak nominális és nem reál értelemben. Akinek reál értelemben nőtt a profitja, az is inkább jobb időkre vár, most még nem ruház be. Amikor gyenge a kereslet, nem ruháznak be, főleg nem, ha magas a kamatszint. Jó néhány hónapnak kell eltelnie, hogy változzon a helyzet.

A kormány 2024-ben 4 százalékos GDP-növekedést tervez. Mire számít a VOSZ?

– Bár még mindig nagy a bizonytalanság, 2-4 százalékos növekedést reálisnak látunk. Szorosan együtt működünk elemzőkkel, így az Egyensúly Intézettel is, amellyel a VOSZ Barométert készítjük, az ő prognózisuk most 3-3,5 százalékos növekedés. Nem lehetetlen a 4 százalék, legyünk optimisták!

A VOSZ tagvállalatainál milyen mértékű béremelésre lehet számítani?

– 10-15 százalékosra, ez most inkább közelebb van a 10-hez, de ha megvalósul a 4 százalékos GDP-növekedés, akkor lehet nagyobb is.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 10., 10:10
A munkaviszony többféleképpen szűnhet meg. Lehet munkáltatói vagy munkavállalói felmondás, de a felek közös megegyezéssel is dönthetnek a munkakapcsolat végéről. Olyan is lehetséges, hogy felmondás közös megegyezéssel? Vagy itt már valami nem stimmel? – teszi fel (és válaszolja meg) a kérdést dr. Kocsis Ildikó ügyvéd, vitarendezési szakjogász.
2024-10-10 21:50:00
A Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) – az EU helyreállítási alapjának, a NextGenerationEU-nak a központi eleme – továbbra is eredményesen működik. A végrehajtása gyorsul, és folyamatos reformokat és beruházásokat ösztönöz a tagállamokban – olvasható az Európai Bizottság közleményében.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS