Pékséget és kishajókat is lefoglaltak egy nyugat-dunántúli számlagyár ügyében

Pékséget és kishajókat is lefoglaltak egy nyugat-dunántúli számlagyár ügyében
2022. 08. 05., 16:17

Különböző szolgáltatásokról szóló hamis számlákkal összesen több mint 800 millió forint áfát tüntetett el egy főként reklám- és marketingcégekből álló nyugat-dunántúli számlagyár. A NAV a bűnszervezet négy tagját őrizetbe vette, a Zalaegerszegi Járásbíróság pedig elrendelte letartóztatásukat.

A strómanok nevére bejegyzett cégeket a háttérből egy kifejezetten adócsalásra alakult bűnszervezet irányította. A gyakran cserélgetett társaságok több mint száz megrendelőnek állítottak ki fiktív számlákat, akik így csökkenteni tudták fizetendő áfájukat. A pusztán papíron nyújtott szolgáltatások ellenértékét a banda, jutalék ellenében, készpénzben visszafizette a megrendelőknek.

A hamis számlákon kezdetben reklámfelület-értékesítést és online marketinget tüntettek fel, később az önjelölt reklámszakemberek szabadjára engedték kreativitásukat, és sorra születtek a „kamuszámlák” fenyő fűrészáru értékesítéséről, gépi földmunkáról vagy éppen belsőépítészeti munkáról.

A számlákat kiállító fantomcégek nem rendelkeztek a számlázott munkák teljesítéséhez sem alkalmazottakkal, sem eszközökkel.

A számlagyár irányítói és megrendelői ezzel a módszerrel összesen több mint 860 millió forint áfát tettek zsebre, többen közülük ebből költekeztek, luxuscikkeket, autókat, hajókat vásároltak. Azzal viszont nem számoltak, hogy az Online Számla rendszerben a NAV munkatársai minden elektronikus számlát látnak már a kiállítás pillanatában.

Az alapos felderítőmunka után a nyugat-dunántúli nyomozók egy nap alatt 28 helyszínen csaptak le, a bűnszervezet vezetőjét a NAV MERKUR bevetési egysége ébresztette. A NAV informatikusai még a szemetes legaljáról előkerült, igencsak megviselt okostelefonról is mentettek le fontos bizonyítékokat.

A nyomozók végül 12 személyt hallgattak ki gyanúsítottként, lefoglaltak 19 járművet, köztük 3 motoros kishajót, több tízmillió forint készpénzt, valamint ingatlanokat, egy péküzemet és bankszámlákat zároltak több mint 1,3 milliárd forint értékben.

A bűnszervezet irányítói az üzletszerűen, bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásért akár 20 év börtönt is kaphatnak.

(Fotó: NAV Facebook oldala)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS