Őszi búzára is készít ajánlati fajtalistát az Agrárkamara

2019. 06. 20., 15:00

A szakmai szervezetek közreműködésével őszi búzára is készít ajánlati fajtalistát a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A jó fajtaválasztás hektáronként akár egy tonnával nagyobb termést eredményezhet – mondta Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a köztestület Vas megyei szervezete által Vasszilvágyon rendezett búza fajtabemutatón.

A bő egy évvel ezelőtt bemutatott többéves kamarai fejlesztési programjavaslatból megvalósult, gabonatermesztőket érintő eredményekről számolt be Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke a köztestület Vas megyei szervezete által Vasszilvágyon rendezett őszi búza fajtabemutatón.

A programjavaslat egyik fő eleme a termésbiztonság növelése volt, ezen a téren sikerült komoly előrelépéseket tenni – mondta a NAK elnöke. Az Európában egyedülálló módon a teljes országot lefedő jégkármérséklő rendszerrel tavaly több tízmilliárd forint kárt sikerült megelőzni.

Múlt évben a viharos időjárás miatt a bejelentett viharkárok éves szinten hatszorosára, a felhőszakadáskárok kétszeresére növekedtek, a jégkárok viszont 70 százalékkal csökkentek. Nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető a jégeső, az viszont garantálható, hogy a jégszemcsék mérete kisebb lesz, mint amik a NAK által kiépített és üzemeltetett, illetve az Agrárminisztérium által finanszírozott rendszer használata nélkül hullanának le – hangsúlyozta Győrffy Balázs.

Ezt jól bizonyítják a múlt hét végének eseményei: Európa több országában is heves zivatarok vonultak végig, amelyekből 8-10 cm átmérőjű jégdarabok is estek. Köszönhetően a jégkármérséklő-rendszer működésének, Magyarországon a legtöbb helyen főként borsó vagy cseresznye méretű jég hullott.

A termésbiztonság növelése mellett a fajtaválasztás fontosságára hívta fel a figyelmet előadásában a NAK elnöke. A Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Vetőmag Szövetséggel együttműködve a Kamara tavaly közzétette az ajánlati fajtalistát kukoricára, idén pedig az őszi búza kerül sorra.

Összesen 44 elvetett őszibúza-fajta szerepel a tavaly ősszel indult posztregisztrációs kísérletben, ezek a hazai vetőmagpiac több mint 90 százalékát lefedik. A fajtakísérleteket az ország különböző pontjain, összesen 10 településen zajlanak. Így arra is lehetőség nyílik, hogy a termelők a saját termőhelyi adottságaikhoz legközelebb eső kísérletek eredményei alapján hozzanak döntést.

Az ajánlati fajtalisták célja, hogy a termelők támpontot kapjanak a fajtaválasztáshoz, és ezzel akár egy tonnával nagyobb termésmennyiséget, ezáltal 40-50 ezer forinttal nagyobb árbevételt érjenek el hektáronként – mondta a NAK elnöke.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS