Olaszország 13 százalékkal részesedik a magyar agrárexportból

Olaszország 13 százalékkal részesedik a magyar agrárexportból
2022. 01. 26., 19:29

Az olasz cégek fontos szerepet töltenek be a magyar agrár- és élelmiszeripari szektorban, a hazánkban tevékenykedő külföldi vállalatok közül a top háromba tartoznak – jelentette ki Bencsik Dávid az Agrárminisztérium és a Magyar-Olasz Kereskedelmi Kamara szakmai eseményén. A helyettes államtitkár hozzátette: az olasz cégek hozzájárulnak az agrár-GDP-hez és a foglalkoztatáshoz.

Közös workshopot tartott szerdán az Agrárminisztérium és a Magyar-Olasz Kereskedelmi Kamara a minisztérium Kupolatermében. A rendezvény célja a két ország mezőgazdasági-kereskedelmi kapcsolatainak fellendítése, a magyar agrárexport élénkítése volt.

Olaszország a magyar agrárium egyik legfontosabb partnere, amely a legfrissebb adatok szerint közel 13 százalékkal részesedik a magyar agrárexportból, ezzel a harmadik legfontosabb exportpartnere hazánknak – mondta nyitóbeszédében a nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár.

Hozzátette: az olasz agrár-élelmiszeripari szektor kiemelkedő jelentőségű Európában és a világon egyaránt. A Made in Italy márkajelzés méltán világhírű és mindenki tudja, hogy mindig minőségi terméket jelöl. Ezek olyan eredmények, amelyek a szintén hosszú múltra visszatekintő magyar agrárium számára is példaértékűek.

A Magyarországon tevékenykedő külföldi agrárcégek közül az olaszok hozzájárulnak a magyar agrár-GDP-hez és növelik a foglalkoztatást. Országunkba hozták a hosszú múltra visszatekintő olasz agrár-élelmiszeripari szektor tapasztalatait, amivel innovációt és megújulást teremtettek hazánkban – jelentette ki Bencsik Dávid. Mindebből látszik, hogy az olasz cégek fontos szerepet töltenek be a hazai agrár- és élelmiszeripari szektorban. Érdekünk tehát, hogy partnerként érezzék magukat hazánkban és továbbra is hozzájáruljanak a magyar agrárium gyarapodásához – tette hozzá.

A szakmai rendezvényen szó esett az agrárvállalkozások napjainkat érintő kihívásairól, a Közös Agrárpolitika (KAP) magyar stratégiai tervében foglalt agrár-és élelmiszeripari beruházási támogatásokról, hazánk élelmiszeripari-, és öntözésfejlesztési jövőképéről és a növénytermesztés szabályozási kereteiről is.

(AM Sajtóiroda)

Fotó: Pelsőczy Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-31 17:05:00
Előfordul, hogy valaki olyan módon okoz érdeksérelmet másnak, hogy nem tesz meg egy olyan jognyilatkozatot, amelyre a másik félnek szüksége lenne. Lehet-e ilyen esetekben bírósághoz fordulni? A legfontosabb tudnivalókat dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS