Ők kapták az idei Prima Díjat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

Ők kapták az idei Prima Díjat Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
2021. 11. 07., 18:00

Hárman kapták meg az egymillió forinttal járó Prima Díjat a VOSZ-gálán. A díjak megyei várományosait tíz kategóriából választották ki Borsod-Abaúj-Zemplén megyében.

„A mai est emléket állít Demján Sándornak, a VOSZ Örökös Elnökének, aki 2003-ban létrehozta a Prima Primissima Alapítványt és a megyei Prima-díjak rendszerét” – nyitotta meg a gálát Ádám Imre, a VOSZ elnökhelyettese, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szervezetének elnöke a Miskolci Nemzeti Színházban november 6-án – írja a minap.hu.

Magyar Oktatás és Köznevelés kategóriában győzött az ÉFOÉSZ egyesület. Az ÉFOÉSZ az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Megyei Érdekvédelmi Egyesülete. Súlyos és középsúlyos értelmi fogyatékos gyerekekkel és felnőttekkel foglalkoznak, elsősorban Down-szindrómás és autista gyerekekkel. Az értelmi fogyatékos tagjaikból verbuválódott zenekaruk, a Paramuzsikusok.

Dr. Szabó Zsolt sebész, docens a Magyar Tudomány kategóriájában kapott díjat. Dr. Szabó Zsolt Phd. tanszékvezető egyetemi docens, sebész. A világ egyik legtapasztaltabb kézsebésze, aki öt nyelven beszél és praktizál. A szakember a Pécsi Orvostudományi Egyetem, valamint a Szegedi Orvostudományi Egyetem címzetes egyetemi docense, jelenleg a Világ Kézsebészeti Társaságok Szervezete (IFSSH) elnöke.

Béres Attila rendező, színházigazgató a Magyar Színház és Filmművészet kategóriájában győzött. Béres Attila a magyar színházi élet meghatározó, középgenerációs színházi rendezője. A Budapesti Operettszínház-, a Szombathelyi Színház főrendezőjeként, jelenleg pedig a Miskolci Nemzeti Színház igazgatójaként egyaránt fontos küldetést vállal a magyar színházi életben.

Közönségdíjat Bíró Ignác szakmai igazgató a Magyar Sport kategóriájának jelöltje vehetett át. Bíró Ignác szakmai igazgató, edző. 34 éve dolgozik a Miskolci Jegesmedvék kötelékében, játékosként kezdett, majd a felnőttcsapat vezetőedzője is volt, az utóbbi években az utánpótlásban dolgozott. Számos válogatott játékos nevelt ki a jégkorong számára, de tanítványai országos bajnoki címeket nyertek gyorskorcsolyában és floorballban is.

(Fotó: Horváth Csongor)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS