Nyugdíjas szövetkezetek: ahol mindenki nyertes

2019. 01. 17., 13:50

A nyugdíjas szövetkezeti formában való foglalkoztatással mindenki jól jár: a szolgáltatást megrendelő tényleges foglalkoztató, a szövetkezeti közösség és a munkát vállaló nyugdíjas tag is – hívja fel a figyelmet dr. Dávid Ferenc és Dolgos Attila.

A 2019. január 1-től hatályos módosított adó- és járulékszabályok egységesítése következtében sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a jövőben érdemes-e szövetkezeti rendszerben foglalkoztatni nyugdíjasokat, vagy egyszerűbb visszatérni a nyugállományban lévők hagyományos – munkaviszonyos – foglalkoztatására. Az év elejétől ugyanis a nyugdíjasok szövetkezeti és a munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának terhei érzékelhetően közelítettek egymáshoz. Mindkét alkalmazási forma esetében igaz, hogy 2019. január 1. napjától

  • a nyugdíjas foglalkoztatott jövedelmét csak 15 százalék személyi jövedelemadó terheli, és nem kell fizetnie egészségbiztosítási (4 százalék) és nyugdíjbiztosítási (10 százalék) járulékot,
  • a munkáltatónak (foglalkoztatónak) nincs szakképzési hozzáárulás (1,5 százalék) és szociális hozzájárulási adó (2019. első félévében: 19,5 százalék) fizetési kötelezettsége.

Az alábbiakban mégis azt kívánjuk igazolni, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek rendszerben tartása és fejlesztése – a társadalmi hasznosság mellett – vitathatatlan anyagi előnyökkel jár, azaz hosszú távon is életképes. Ezt számokkal és néhány értelmező mondattal kívánjuk alátámasztani. Az alábbi „beszédes” táblázatban – a hatályos legkisebb havi munkabért (minimális bér) alapul véve – nyers adatok segítségével mutatjuk be a két konstrukció (szövetkezeti szisztéma, munkaviszony) különbségeit és a szövetkezeti formáció vállalkozói szempontból egyértelműen kedvezőbb elemeit:

A szövetkezeti alakzat rendszerbe állításakor nem merül fel a fizetett szabadság költségterhe és kiadásának nehézsége, a betegszabadság jogintézményének érvényesülése, a fizetett munkaszüneti napokra munkabér folyósítása és a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége (25 fő felett).

A számokon, tarifákon és kötelezettségeken túl érdemes szólni a materiálisan közvetlenül nem átváltható, azaz direkt módon csak nehezen „forintosítható” tételekről is. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet átveszi/átvállalja a tényleges foglalkoztatótól a munkaerő toborzás tevékenységét és költségeit, elvégzi a teljes munkaügyi adminisztrációt és segítheti a munkaköri alkalmassági vizsgálatok gyorsítását, lebonyolítását. Az igényelt munkavégzésre irányuló szolgáltatás ellenértékét a tényleges foglalkoztató költségként számolhatja el, ami bér- és létszám adatszolgáltatási könnyebbséget is eredményez. A nyugdíjas szövetkezet megoldást jelent a ciklikusan jelentkező feladatok teljesítésére, valamint gyors és rugalmas szolgáltatást biztosít. További előnyként említhető a fiatalok betanításának feladata és felelőssége, valamint az érintett korosztály tagjainak tapasztalata, megbízhatósága.

Jól kidolgozott és tisztességes kontraktusok esetén anyagi szempontból mindenki jól jár: a vállalkozás (a szolgáltatást megrendelő tényleges foglalkoztató), az ügyletet szervező és ellenőrző szövetkezeti közösség és – nem utolsó sorban – a munkát vállaló nyugdíjas tag. Ennek egyik fontos biztosítéka a szövetkezeti forma és az, hogy a szövetkezet tagságának legalább 90 százaléka nyugdíjas kell, hogy legyen. Saját sorsukról dönthetnek, felelősen, érdekeiknek megfelelően.

Dr. Dávid Ferenc,
közgazdász
Dolgos Attila,
szövetkezeti elnök

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS