A nyugdíjas szövetkezeti formában való foglalkoztatással mindenki jól jár: a szolgáltatást megrendelő tényleges foglalkoztató, a szövetkezeti közösség és a munkát vállaló nyugdíjas tag is – hívja fel a figyelmet dr. Dávid Ferenc és Dolgos Attila.
A 2019. január 1-től hatályos módosított adó- és járulékszabályok egységesítése következtében sokakban felmerülhet a kérdés, hogy a jövőben érdemes-e szövetkezeti rendszerben foglalkoztatni nyugdíjasokat, vagy egyszerűbb visszatérni a nyugállományban lévők hagyományos – munkaviszonyos – foglalkoztatására. Az év elejétől ugyanis a nyugdíjasok szövetkezeti és a munkaviszony keretében történő foglalkoztatásának terhei érzékelhetően közelítettek egymáshoz. Mindkét alkalmazási forma esetében igaz, hogy 2019. január 1. napjától
Az alábbiakban mégis azt kívánjuk igazolni, hogy a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek rendszerben tartása és fejlesztése – a társadalmi hasznosság mellett – vitathatatlan anyagi előnyökkel jár, azaz hosszú távon is életképes. Ezt számokkal és néhány értelmező mondattal kívánjuk alátámasztani. Az alábbi „beszédes” táblázatban – a hatályos legkisebb havi munkabért (minimális bér) alapul véve – nyers adatok segítségével mutatjuk be a két konstrukció (szövetkezeti szisztéma, munkaviszony) különbségeit és a szövetkezeti formáció vállalkozói szempontból egyértelműen kedvezőbb elemeit:
A szövetkezeti alakzat rendszerbe állításakor nem merül fel a fizetett szabadság költségterhe és kiadásának nehézsége, a betegszabadság jogintézményének érvényesülése, a fizetett munkaszüneti napokra munkabér folyósítása és a rehabilitációs hozzájárulás fizetésének kötelezettsége (25 fő felett).
A számokon, tarifákon és kötelezettségeken túl érdemes szólni a materiálisan közvetlenül nem átváltható, azaz direkt módon csak nehezen „forintosítható” tételekről is. A közérdekű nyugdíjas szövetkezet átveszi/átvállalja a tényleges foglalkoztatótól a munkaerő toborzás tevékenységét és költségeit, elvégzi a teljes munkaügyi adminisztrációt és segítheti a munkaköri alkalmassági vizsgálatok gyorsítását, lebonyolítását. Az igényelt munkavégzésre irányuló szolgáltatás ellenértékét a tényleges foglalkoztató költségként számolhatja el, ami bér- és létszám adatszolgáltatási könnyebbséget is eredményez. A nyugdíjas szövetkezet megoldást jelent a ciklikusan jelentkező feladatok teljesítésére, valamint gyors és rugalmas szolgáltatást biztosít. További előnyként említhető a fiatalok betanításának feladata és felelőssége, valamint az érintett korosztály tagjainak tapasztalata, megbízhatósága.
Jól kidolgozott és tisztességes kontraktusok esetén anyagi szempontból mindenki jól jár: a vállalkozás (a szolgáltatást megrendelő tényleges foglalkoztató), az ügyletet szervező és ellenőrző szövetkezeti közösség és – nem utolsó sorban – a munkát vállaló nyugdíjas tag. Ennek egyik fontos biztosítéka a szövetkezeti forma és az, hogy a szövetkezet tagságának legalább 90 százaléka nyugdíjas kell, hogy legyen. Saját sorsukról dönthetnek, felelősen, érdekeiknek megfelelően.
Dr. Dávid Ferenc,
közgazdász
Dolgos Attila,
szövetkezeti elnök
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”