Összesen 45 őszi búzafajtát teszteltek az ország tíz különböző pontján a Gabonatermesztők Országos Szövetsége, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács posztregisztrációs kísérletében. Az eredményekről összefoglaló kiadvány készült a gazdálkodók számára.
Tizenkettedik alkalommal szervezte meg az őszi búza posztregisztrációs kísérleteket a Gabonatermesztők Országos Szövetsége és a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács. Ennek alapvető célja, hogy a termelők számára hasznosítható, objektív információt adjanak a búzafajták képességeiről. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara tavaly óta vesz részt a kísérletek lebonyolításában.
A kísérletek felügyeletét és a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat ebben az évben is a Fajtakísérleti Innovációs Tanács (FIT) látta el. A FIT önálló tevékenységét a gabonatermelők, a vetőmag-előállítók, a –kereskedők és – feldolgozók egyetértésével, valamint a magyar mezőgazdaság fejlődését fontosnak tartó civil szakmai szervezetek széleskörű erkölcsi és anyagi támogatásával végzi.
2018 őszén 10 helyszínen – Mosonmagyaróváron, Szombathelyen, Jászboldogházán, Tordason, Szarvason, Iregszemcsén, Eszterágpusztán, Székkutason, Újfehértón, valamint Gyulatanyán – 45 búzafajtát vetettek el kisparcellás összehasonlító kísérletekben a NÉBIH szakembereinek segítségével. A kísérletsorozat fajtáit idén ismét két éréscsoportra bontva állították be. A 10 kísérleti helyszín mellett Mezőfalván egy bemutató fajtasort is elvetettek, melyet a NAK Szántóföldi napok keretében tekinthettek meg a látogatók.
Az elemzéshez 10 hely terméseredményeit, illetve – Iregszemcse és Mosonmagyaróvár kivételével – minőségvizsgálati adatait használták fel. A beltartalmi vizsgálatok közül a nyersfehérje-, sikér- és nedvességtartalmat gyorsvizsgálattal mérték a szakemberek, három jó minőséget adó termőhely esetében pedig alveográfos vizsgálatokat végeztek.
A kísérletek eredményeiről készült összefoglaló kiadványt a Vetőmag Szövetség idén is közzétette a honlapján.
A fehér proseccóhoz hasonlóan a rozék is csak akkor nevezhetők proseccónak, ha a régió kilenc jól meghatározott tartományában termesztett szőlőből készülnek, illetve legalább 60 napig kell érlelődniük.
Miután a nemzetközi és a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, amelyek szerint a magyar kormány már tárgyal a Roszatom esetleges „kiváltásáról”, az orosz cég újra megerősítette: továbbra is készen áll a Paks II projekt megvalósítására.