Nincs szükség közvetítőre az állatjóléti támogatásokhoz való hozzájutáshoz

2022. 02. 10., 11:57

A baromfi állatjóléti támogatások igénybevételéhez nincs szükség közvetítőre vagy harmadik fél közreműködésére – hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium (AM) csütörtökön.

A támogatáshoz való hozzájutás, vagy a támogatás mértéke semmilyen összefüggésben nincs ilyen szereplőkkel. Az Agrárminisztérium nem javasolja az állattartók számára az erre irányuló felajánlások vagy ígérvények elfogadását.

A támogatások célja, hogy kompenzálja az állattartó gazdák általános előírásokon felüli erőfeszítéseit annak érdekében, hogy az élelmezési céllal felnevelt állatokat a lehető legjobb körülmények között tartsák, biztosítva ezzel a fogyasztók számára is a mindenkor elegendő, elérhető árú, jó minőségű és biztonságos élelmiszert.

Az állatjóléti többletfeltételek teljesítése nem kötelező, hanem az állattartó gazdák önkéntes vállalásán alapszik. Ezért a támogatás kizárólagos címzettje és jogosultja az a termelő, aki az állatok felnevelése során ezeket a többletmunkával és többletköltséggel járó feladatokat és feltételeket teljesíti.

A támogatások igénybevételéhez a termelők közvetlenül a Magyar Államkincstárhoz adják be a támogatási és kifizetési kérelmeiket. A támogatások igénylése és kifizetése a kedvezményezett és a Magyar Államkincstár között közvetlenül zajlik, a támogatási eljárás nem igényli közvetítő vagy harmadik fél részvételét. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS