Nemzetközi összefogás a hazai élelmiszerek hátrányos megkülönböztetése ellen

2021. 02. 03., 10:00

A területi kötődésű, hagyományos élelmiszertermékek a hazai és az olasz mezőgazdaságnak is alappillérei. Az EU az élelmiszerek tápértékét egy, a fogyasztók részletesebb informálását mellőző, a termékeket egyoldalúan minősítő élelmiszer-címkézés bevezetését tervezi. Ez a címkézés a nemzeti értékeink részét képező Hungarikum-termékeket, valamint a hazai élelmiszer-előállítók termékeinek döntő többségét kifejezetten hátrányosan érintené, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemzetközi összefogásban is kiáll a hazai élelmiszereink védelméért.

Győrffy Balázsnál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökénél tett látogatást Massimo Rustico, Olaszország budapesti nagykövete. február 1-jén. Magyarország és Olaszország gazdasági kapcsolatai hagyományosan jók, Olaszország – a 2019. évi adatok szerint – az 5. legjelentősebb kereskedelmi partnere hazánknak, 10 milliárd eurót meghaladó külkereskedelmi forgalommal. A gazdasági kapcsolatokban a mezőgazdaság, élelmiszeripar az egyik kiemelkedő terület, ahol a két ország kiegészítő profillal rendelkezik.

A mostani látogatás aktualitása az élelmiszerek címkézésének megújításával kapcsolatos, jelenleg nyitott véleménynyilvánítási lehetőség volt. Az „Élelmiszerek címkézése – a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok felülvizsgálata” nevű kezdeményezés során véleményezni lehet a kapcsolódó uniós rendelet tervezett módosításait, különös tekintettel a csomagolás elülső oldalán feltüntetendő, egységes és kötelező tápértékjelölésre.

A rendeletmódosítás egyik célja, hogy segítsen a fogyasztóknak az egészségesebb élelmiszerek kiválasztásában, a termékek csomagolásának elülső oldalán feltüntetendő tápérték-jelöléssel. A kezdeményezéshez csatolt uniós hatásvizsgálat szerint négyféle címkézési rendszert használnak, illetve fejlesztenek az EU-ban. Több tagállam és a német elnökség egyoldalúan a „Nutri-Score” típus mellett áll ki.

Megvitatták, hogy az új uniós élelmiszer-címkézési tervek, illetve az EU által támogatott tápérték-jelölési rendszer, a „Nutri-Score” hogyan érinti az olasz és a hazai élelmiszer-termékeket. A „Nutri-Score”-rendszer a fogyasztók számára minden mérlegelést kizáró, a háttéradatokat – mint az adott élelmiszertermék konkrét összetétele, az alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok – teljes mértékben elhallgató, egyoldalú információt nyújt.

Nem vizsgálja ugyanakkor sem az adott élelmiszertermék egészét, sem az adott tagállamban, régióban akár évszázadokra visszanyúló hagyományok részeként betöltött szerepét, sem a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Emiatt számos kiemelkedő táplálkozási értékű és szerepű élelmiszert – legyen szó akár a nemzeti értékeink részét képező hungarikumokról, akár az elismerten kedvező táplálkozási hatású mediterrán konyha alapját képező olívaolajról – a „Nutri-Score”-rendszer hátrányosan különbözteti meg.

Az Olaszország által támogatott, az uniós hatástanulmányban alternatívaként szereplő, számszerű adatokat tartalmazó, tápanyag-specifikus jelölési rendszer, a „NutrInform Battery” a hazai, hagyományos élelmiszerekről kiegyensúlyozottabb, komplexebb képet ad. A komplex, adatokkal alátámasztott információk alapján pedig a fogyasztóknak lehetősége nyílik a saját egészségügyi állapotuk, illetve táplálkozásuk ismeretében jobban megalapozott döntést hozni az élelmiszervásárlás során.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatja az Olaszország által javasolt tápérték-jelölési rendszert, és nemzetközi összefogásban is kiáll hazai élelmiszereink védelmében. Ennek érdekében a NAK álláspontját mind a vonatkozó uniós, mind az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek érdekeit összefogó szervezet, a COPA-COGECA által kezdeményezett véleménynyilvánításban megjeleníti; emellett pedig mozgósítja a Visegrádi Együttműködés tagországainak agrárgazdasági kamaráit is.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-29 19:10:00
A 2024-es adótörvény módosításai egy egyszeri amnesztiát biztosítanak társaságok számára, lehetővé téve a korábban be nem jelentett részesedések utólagos bejelentését és az ezzel járó társasági adófizetési kötelezettség alóli mentesülést 2024. május 31-ig. A rendelkezés részleteit dr. Szarvák Jenő, a HÍD Consulting adó üzletágának vezetője foglalja össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS