A területi kötődésű, hagyományos élelmiszertermékek a hazai és az olasz mezőgazdaságnak is alappillérei. Az EU az élelmiszerek tápértékét egy, a fogyasztók részletesebb informálását mellőző, a termékeket egyoldalúan minősítő élelmiszer-címkézés bevezetését tervezi. Ez a címkézés a nemzeti értékeink részét képező Hungarikum-termékeket, valamint a hazai élelmiszer-előállítók termékeinek döntő többségét kifejezetten hátrányosan érintené, ezért a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara nemzetközi összefogásban is kiáll a hazai élelmiszereink védelméért.
Győrffy Balázsnál, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökénél tett látogatást Massimo Rustico, Olaszország budapesti nagykövete. február 1-jén. Magyarország és Olaszország gazdasági kapcsolatai hagyományosan jók, Olaszország – a 2019. évi adatok szerint – az 5. legjelentősebb kereskedelmi partnere hazánknak, 10 milliárd eurót meghaladó külkereskedelmi forgalommal. A gazdasági kapcsolatokban a mezőgazdaság, élelmiszeripar az egyik kiemelkedő terület, ahol a két ország kiegészítő profillal rendelkezik.
A mostani látogatás aktualitása az élelmiszerek címkézésének megújításával kapcsolatos, jelenleg nyitott véleménynyilvánítási lehetőség volt. Az „Élelmiszerek címkézése – a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó szabályok felülvizsgálata” nevű kezdeményezés során véleményezni lehet a kapcsolódó uniós rendelet tervezett módosításait, különös tekintettel a csomagolás elülső oldalán feltüntetendő, egységes és kötelező tápértékjelölésre.
A rendeletmódosítás egyik célja, hogy segítsen a fogyasztóknak az egészségesebb élelmiszerek kiválasztásában, a termékek csomagolásának elülső oldalán feltüntetendő tápérték-jelöléssel. A kezdeményezéshez csatolt uniós hatásvizsgálat szerint négyféle címkézési rendszert használnak, illetve fejlesztenek az EU-ban. Több tagállam és a német elnökség egyoldalúan a „Nutri-Score” típus mellett áll ki.
Megvitatták, hogy az új uniós élelmiszer-címkézési tervek, illetve az EU által támogatott tápérték-jelölési rendszer, a „Nutri-Score” hogyan érinti az olasz és a hazai élelmiszer-termékeket. A „Nutri-Score”-rendszer a fogyasztók számára minden mérlegelést kizáró, a háttéradatokat – mint az adott élelmiszertermék konkrét összetétele, az alkalmazott élelmiszer-adalékanyagok – teljes mértékben elhallgató, egyoldalú információt nyújt.
Nem vizsgálja ugyanakkor sem az adott élelmiszertermék egészét, sem az adott tagállamban, régióban akár évszázadokra visszanyúló hagyományok részeként betöltött szerepét, sem a kiegyensúlyozott táplálkozás fontosságát. Emiatt számos kiemelkedő táplálkozási értékű és szerepű élelmiszert – legyen szó akár a nemzeti értékeink részét képező hungarikumokról, akár az elismerten kedvező táplálkozási hatású mediterrán konyha alapját képező olívaolajról – a „Nutri-Score”-rendszer hátrányosan különbözteti meg.
Az Olaszország által támogatott, az uniós hatástanulmányban alternatívaként szereplő, számszerű adatokat tartalmazó, tápanyag-specifikus jelölési rendszer, a „NutrInform Battery” a hazai, hagyományos élelmiszerekről kiegyensúlyozottabb, komplexebb képet ad. A komplex, adatokkal alátámasztott információk alapján pedig a fogyasztóknak lehetősége nyílik a saját egészségügyi állapotuk, illetve táplálkozásuk ismeretében jobban megalapozott döntést hozni az élelmiszervásárlás során.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara támogatja az Olaszország által javasolt tápérték-jelölési rendszert, és nemzetközi összefogásban is kiáll hazai élelmiszereink védelmében. Ennek érdekében a NAK álláspontját mind a vonatkozó uniós, mind az európai mezőgazdasági termelők és szövetkezetek érdekeit összefogó szervezet, a COPA-COGECA által kezdeményezett véleménynyilvánításban megjeleníti; emellett pedig mozgósítja a Visegrádi Együttműködés tagországainak agrárgazdasági kamaráit is.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.