„Négyzetméter alapú” nyitást javasol a kamara: itt vannak a részletek

2021. 03. 24., 09:41

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara egyeztetést folytatott a miniszterelnökkel a kereskedelmi és szolgáltató szektor mielőbbi újraindítása érdekében. Az MKIK teljes mértékben elkötelezett az emberi élet megóvása iránt azzal, hogy ezt kísérnie szükséges egy jól strukturált gazdasági újraindítási tervnek, amely magában foglalja az üzletek és szolgáltatások gyorsabb ütemű, célzott és rendkívül felelősségteljes megnyitását. Az MKIK ezen javaslata összhangban áll valamennyi Európai Uniós tagállam gyakorlatával, intézkedéseivel.

Az egyeztetésen részt vett Nagy Márton, a kormányfő gazdasági tanácsadója, Rogán Antal és Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója, az MKIK elnökségének tagja is.

A kiskereskedelmi üzletek esetében az MKIK javasolja, hogy az említett szektorban egy ún. négyzetméter alapú újranyitás valósuljon meg a következők szerint:

  • Az üzlethelyiségek esetében 5-10 négyzetméterenként csupán egy vevő tartózkodhat az üzletekben. A 100 négyzetméter alapterületet meghaladó üzletek esetében 15 vagy 20 négyzetméter juthat egy személyre.
  • A bevásárlóközpontok, plázák esetében egyedi szabályozás kidolgozása szükséges, tekintettel arra, hogy azok működése eltérő az egyéni üzlettípusoktól. Ezen üzletek esetében is a négyzetméter alapú korlátozások betartása lenne irányadó. Ezen kívül a bevásárlóközpontok vásárlók közlekedésére és mozgására nyitva álló közös területein tartózkodó/várakozók esetében a mindenkori távolságtartási előírások betartását javasoljuk, amelyet az üzemeltető köteles ellenőrizni.
  • A higiéniás előírások betartása érdekében az üzletekbe és szolgálató helyekre történő belépést követően ellenőrzött módon kerüljön sor a kézfertőtlenítésre.

A fizikai kontaktussal járó szolgáltatási szektor esetében (pl. fodrász, kozmetikus, cipőjavító, ruhatisztító, varrónő stb.), amikor üzlethelyiségben végzik a szolgáltatást, a kereskedelemhez hasonlóan a négyzetméter alapú szabályozás alkalmazását javasoljuk, ötvözve a kifejezetten betartandó járványügyi előírásokkal – pl. ügyfelek közötti távolság, ügyfélszám korlátozása, ügyfelek utáni fertőtlenítés, a vírus terjedését gátló védelmi eszközök használata stb., amelyek teljeskörű teljesítése esetén kerülhet csak sor a nyitásra. (MKIK)

A képen Orbán Viktor és Krisán László, az MKIK elnökségi tagja, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Kereskedelmi tagozatának elnöke.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS