Négyszeres Szerethető Munkahelyeket is díjaztak

2020. 11. 17., 10:45

A DreamJo.bs negyedik alkalommal hirdette meg a Szerethető Munkahelyek Díjat. Mivel 2018 óta a kkv-k mellett a nagyvállalatok is pályázhatnak a versenyre, valóban minden szerethető munkahelynek lehetősége van arra, hogy felkerüljön a térképre lokációtól és cégmérettől függetlenül. Az idei TOP 195 Szerethető Munkahely listájáról ezúttal is az online szavazatok döntöttek, amelyek száma 2020-ban meghaladta az 57 ezret. Az elismerést a legjobb eredményt elérő 150 KKV-nak, 35 nagyvállalatnak és 10 erdélyi cégnek ítélték oda.

Fontos a tudásmegosztás és egymás segítése

„Míg az elmúlt három évben inkább a díjátadó állt a kezdeményezésünk középpontjában, idén a szakmai kapcsolatok erősítését és a tudásmegosztást helyeztük fókuszba. Büszkék vagyunk arra, hogy most először lehetőségünk nyílt egy ingyenesen látogatható virtuális konferencia megszervezésére, melyen a résztvevők elismert hazai szakemberektől kaptak releváns információkat, illetve tanácsokat azzal kapcsolatban, hogy hogyan lehet a jelenlegi helyzetben is stabil és a munkavállalók számára is élhető környezetet építeni és fenntartani” – mondta Balogh-Mázi Mária.

A DreamJo.bs vezérigazgatója, a Szerethető Munkahelyek díj megálmodója azt is hozzátette, hogy az eseményen kifejezetten pozitív hangvételű és motiváló előadások hangzottak el, amelyek megmutatták, hogy megfelelő hozzáállással és gyors reagálással a legnehezebb körülményekből is van kiút.

Rekordszámú nevező 26 iparágból és 156 településről

2020-ban rekord számú, közel 1.100 magyar és erdélyi nevező közül kerültek ki az idei év Szerethető Munkahelyei. Összesen 26 különböző iparág képviseltette magát a nevezők között és a legjobbak közé került cégek túlnyomó része szoftverfejlesztéssel foglalkozik, de sok nevező tevékenykedik kommunikáció, marketing, mérnöki, műszaki, gyártás és pénzügy, könyvelés területen is.

Míg korábban méretét tekintve túlnyomóan klasszikus kisvállalkozások neveztek a díjra, az idei nevezők csaknem egyharmada már közép-illetve nagyvállalatok közül került ki. Bár a legtöbben a fővárosi és Pest megyei régióból jelentkeztek, a vidéki cégek is bekapcsolódtak a versenybe.

Az ország minden szegletéből, összesen 156 településről érkeztek nevezések. Budapest mellett a szegedi, valamint a pécsi cégek közül képviseltették legtöbben magukat a versenyben, idén először pedig erdélyi cégek is jelentkezhettek a megmérettetésre.

HR és employer branding különdíjakat is kiosztottak

A Szerethető Munkahelyek díj különlegessége, hogy a versenyhez használt profilokat úgy dolgozták ki, hogy a versenyzők a szokásostól eltérő kérdések mentén, minél őszintébben tudják bemutatni magukat, ebben az évben pedig arra is volt lehetőség, hogy a vállalatok jelezzék, milyen túlélési stratégiákat, intézkedéseket vezettek be a járvány negatív hatásainak kezelésére HR-szempontból.

A korábbiakhoz hasonlóan a szakmai zsűri idén is 5 HR és 5 employer branding különdíjat osztott ki, melyek közül egyet-egyet ezúttal erdélyi cégeknek ítéltek oda. A zsűrizésben részt vett többek között Cserpes István, a Cserpes Sajtműhely Kft. alapítója, Palocsay Géza az Adevinta Hungary részéről, Kiss Szabolcs, az Alcoa ügyvezető igazgatója, valamint Csoknyainé Horváth Gertrud, a DM Magyarország ügyvezetője is.

A HR különdíjasok: Y-shift, Y-collective, Grape Solutions, Szentkirályi Magyarország, valamint az erdélyi COATS Romania.

Az employer branding különdíjasok: Flow Academy, ALLWIN Informatika, Protocall, Praktiker, valamint az erdélyi KESZ Romania. A szavazási időszak alatt a szavazóknak lehetősége volt azt is jelezni, hogy hol dolgoznának legszívesebben. A legtöbb „dolgoznék itt” feliratkozót gyűjtő kkv különdíját a Snapsoft nyerte el, nagyvállalat kategóriában pedig a Randstad Hungary-nél dolgoznának a legtöbben szívesen.

Négyszeres Szerethető Munkahelyeket is díjaztak

A Szerethető Munkahelyek díj 2017 óta létezik és vannak olyan vállalatok, amelyek immáron negyedik alkalommal kerültek be a TOP díjazottak közé. Ezek a BOOKR Kids, az Emarsys- Technologies Kft., Green Fox Academy, Infosector, KAJAHU, Loffice Budapest, PV Napenergia, Szamlazz.hu, UXstudio, Webtown, valamint az Y-collective.

Mellettük a TOP 195 cég között szerepelnek olyan ismert munkahelyek, mint a Magyar Telekom, Telenor, Vodafone Magyarország, Praktiker, Richter Gedeon, Decathlon, NetPincér, Bátor Tábor Alapítvány, valamint a Brain Bar.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS