Magyar borok külföldön: „a jó adottságok nem elegendőek”

Magyar borok külföldön: „a jó adottságok nem elegendőek”
2021. 10. 14., 18:15

A jó adottságok nem elegendőek, a lehetőségeket aktívabban formálva és kihasználva kell tenni a nagyságrendileg jóval erősebb magyar borexportért – emelte ki Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára a szakértőkből és borászokból álló szekszárdi kerekasztal-beszélgetésen.

Bencsik Dávid három főbb területet említett az exportnövelés kulcsaként: a magyar bor, mint márka erősítését a külpiacokon, a nemzetközi piacokon is versenyképes szőlőfajtákból készült borokkal való, minél egységesebb célpiaci megjelenést, valamint a magyar szőlészeknek és borászoknak nyújtandó támogatások rendszerét. A tanácskozáson elhangzott: a kiemelkedő új-zélandi és osztrák borsiker-széria magyar viszonyokra adaptált megvalósítása nem az álom kategóriájába tartozik.

Bencsik Dávid úgy fogalmazott, hogy a magyar borexport dinamizálása érdekében a hozzánk hasonló méretű országok jó gyakorlatait érdemes megnézni, ugyanis léteznek nemzetközi programok, kiemelkedő sikerek, amelyek kiváló például szolgálhatnak számunkra. Ilyen például Új-Zéland és Ausztria „borforradalma”. A tanácskozáson szintén résztvevő agrárpiacért felelős helyettes államtitkár, Tarpataki Tamás megemlítette, hogy sikerült megállítani a tíz évvel ezelőtt még jelentős borimport növekedést, és ezzel együtt nőtt a hazai bortermékek exportja. A 2020-as év rekordévnek számított, ekkor a túlnyomórészt szomszédos országokba és az EU területére irányuló borexport volumene elérte az 1,3 millió hektolitert. A további exportértékesítés érdekében kormányzat rövid és hosszútávú célja a segítségnyújtás a termelők részére.

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői egyetértettek a brandépítés fontosságában és a sikeres szőlőfajták használatában. Mint elhangzott, elengedhetetlen a legjelentősebb exportpiacok hosszútávú stratégiai kiválasztása, de fontos a pályázati támogatások szakszerű felhasználása is.

A konferencián részt vett számos neves borász konkrét javaslatot is tett. Meggyőződésük, hogy a bormarketinget tovább kell fejleszteni az „életérzés-kommunikáció” mentén, el kell érni, hogy az export marketing-kommunikációban résztvevő termékek a célpiacokon valóban jelen legyenek, össze kell fogni a magyar és külföldi hallgatók bevonásával szerveződő magyar egyetemi nagyköveti programok megvalósításáért, valamint erős jelenlétet kell biztosítani a jelentősebb borversenyeken. (AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS