A 2021-es rekord után tavaly lassult a globális vállalatfelvásárlási (M&A) piac: az év második felében az 1980 óta mért legnagyobb összértékű visszaesés következett be – elsősorban az 50 milliárd dollár feletti ügyleteknél –, és a magyarországi piac teljesítménye is hullámzott – közölte hétfőn a DLA Piper Hungary tanácsadó cég.
2021 világszerte csúcsot döntött mind a tranzakciók összértékét, mind azok számát tekintve. Ezután a rekordév után 2022-ben azonban jelentős lassulás volt érzékelhető a globális M&A piacokon. Amíg az év első félévében még kitartott az előző időszak tranzakciós lendülete, addig a második hat hónapban az 1980 óta mért legnagyobb összértékű visszaesés következett be, mely leginkább az 50 milliárd dollár feletti ügyletek, az ún. mega-dealek esetében volt tapasztalható.
„Igaz, hogy a tranzakciós aktivitás jelentősen csökkent 2022-ben, azonban kontextusba helyezve ez inkább egy normalizálódási folyamat eredménye, ugyanis a visszaesés nem érte el a 2017-es szintet az ügyek számában és értékében sem” – emelte ki Posztl András, a DLA Piper Hungary irodavezető partnere.
A trend hátterében számos geopolitikai és makroökonómiai tényező áll. Az orosz-ukrán háború kitörésének hatására például 2022 márciusában mintegy 150 milliárd dollár értékű tervezett ügylet hiúsult meg ideiglenesen vagy teljesen. Érzékelhetően felerősödött a kínai-nyugati viszony megromlása: amíg 2016-ban 29 milliárd dollár befektetést eszközölt Kína az Egyesült Államokban, addig a 2022-es évben ez 1,6 milliárd dollárra esett vissza. Ezzel ellentétben Amerika és Európa viszonylatában növekvő befektetési hajlandóság és ennek eredményeképpen jelentős emelkedés volt tapasztalható a tranzakciós aktivitásban, aminek egyik fő oka a dollár árfolyamának erősödése volt.
„A globális M&A aktivitások 42 százalékát képviselő amerikai piac alakulását, azt láthatjuk, hogy az év elején még közel zéró kamatkörnyezetből 8-9 hónappal később már 4 százalék fölé emelkedtek a kamatok. Ez a változás egyértelműen finanszírozási korlátokat jelentett és a tranzakciók számának visszaeséséhez vezetett az év második felére” – foglalta össze Posztl András.
Annak ellenére, hogy Európában még Amerikához képest is jelentős volt a tranzakciós aktivitás visszaesése, a közép-európai és délkelet-európai régió viszonylag egészséges szinten tudott maradni. A csökkenést a nyugat-európai országok mérsékelt vállalatfelvásárlási aktivitása okozta, mely részben az euró, illetve a helyi devizák gyengülésének volt köszönhető.
2022-ben a TMT, azaz a technológia, média és telekommunikációs szektor tette ki a teljes tranzakciós összeérték mintegy 30 százalékát. Magyarország is ékes példája ennek, hiszen olyan nagy ügyletek indultak el, mint például a Vodafone felvásárlása.
„A TMT szektor mellett az energiaszektor bizonyult kiemelkedően aktívnak, hiszen a pandémiától és a geopolitikai helyzettől függetlenül továbbra is hajtja a megújuló forrásból történő energiatermelés iránti igény” – tette hozzá Kovaloczy Áron, a DLA Piper Business Advisory Kft. ügyvezető igazgatója.
„A hullámzó vállalatfelvásárlási aktivitás ellenére 2022-ben néhány kifejezetten sikeres magántőke-befektetői exitet is láthattunk, úgyhogy a tavalyi év korántsem csak a negatívumokról szólt” – mondta Kovaloczy Áron.
A jövőbeli várakozásokat tekintve a globális bizonytalanság fényében a magántőke-befektetők minden bizonnyal óvatosabban fogják meghozni a befektetési döntéseiket, különösen abból a szempontból, hogy milyen (al)szektorokat, országokat és cégeket tekintenek viszonylag „jövőállónak”. Emiatt adott esetben a döntéshozatali folyamat kitolódására kell számítani, ami megnövelheti a tranzakciók időigényét. A magas kamatlábak nehezítik a felvásárlások finanszírozását nemcsak hazánkban, hanem az egész közép-kelet-európai régióban is.
„A magyarországi tranzakciókban várhatóan egyre gyakrabban fog felmerülni a tranzakciós szavatosság biztosítás, ami a múltban meglehetősen ritka volt a klasszikus vállaltfelvásárlások kapcsán. A jelek szerint továbbra is hosszú (60 napot meghaladó) átfutási idővel kell számolni a tranzakciók engedélyezése során, mivel a külföldi befektetések ellenőrzésére vonatkozó hazai bejelentési eljáráson szinte az összes jelentős nemzetközi tranzakciónak át kell esnie” – hangsúlyozta Molnár Gábor, a DLA Piper Hungary M&A csoportjának vezetője.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.