Közkedvelt a világpiacon a magyar csemegekukorica

2020. 08. 12., 10:00

A korai fajtákkal elindult a csemegekukorica betakarítása Magyarországon. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt idén a tavalyi 500 ezer tonnás termésmennyiségnél valamivel kevesebbre számítanak a 28 ezer hektáros termőterületről a szakemberek. A Syngenta hagyományos csemegekukorica szakmai rendezvényén elhangzott: a kihívások ellenére Magyarország tovább őrzi vezető szerepét a csemegekukorica területén.

Az utóbbi években 450-500 ezer tonna körüli mennyiséget kitevő magyar csemegekukorica jelentős részét konzervipari és mélyfagyasztó vállalatok dolgozzák fel, majd exportálják a világ számos pontjára. A betakarított termények kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. Ezzel a mennyiséggel hazánk a második helyet foglalja el a világpiacon. A világ vezető csemegekukorica termelője az Egyesült Államok, ahol éves szinten 3 millió tonnát takaríthatnak be a kedvelt zöldségféléből.

„Az időjárási kihívások ebben az évben nemcsak hazánk termelőit, hanem az összes meghatározó európai országot - Franciaországot, Lengyelországot és Szerbiát - is sújtották a szegmensben. Emiatt kiemelkedő termésre idén sem számíthatunk. Az időjárás évek óta egyre erősebben befolyásolja a termelést, a termés mennyiségét. Idén a hűvös tavasz, a késő tavaszi fagyok nehezítették az első táblák fejlődését, és az átlagosnál lassabban haladt a vetések ütemezése is. A korai fajtákat megviselte a kedvezőtlen tavaszi időjárás, de még időben csapadékosra fordult az idő ahhoz, hogy közepes vagy annál is jobb terméssel kezdődhessen a betakarítási szezon az elmúlt hetekben” – ismertette Pereczes János, a Syngenta nagymagvú zöldségféléinek délkelet-európai menedzsere a vállalat hagyományos csemegekukorica szakmai napján.

A szakember kifejtette: „a csemegekukorica népszerű termék a fogyasztók körében, a közeljövőben a fogyasztás további növekedésére lehet számítani Európában is. A megfelelő árualap előállítása viszont egyre nagyobb kihívás a termelőknek és feldolgozóknak egyaránt. A biztonságosabb termeléshez szükséges genetikai háttér és minőségi vetőmagellátás biztosítása fontos célunk. A termelőknél sokat javult a technológiai színvonal, de a hatóanyagok számának csökkenése tovább nehezíti a munkájukat. A hazai feldolgozóipari kapacitások stabilak, korszerűek, és további beruházásokra is vannak elképzelések, amely azt jelenti, hogy Magyarország európai vezető szerepe továbbra is megmarad ebben az ágazatban. Országunk stabilan a világ legjelentősebb csemegekukorica termelő, feldolgozó és exportáló országai között van.”

A rendezvényen elhangzott: a Syngenta a világ első számú csemegekukorica nemesítő és vetőmag forgalmazó vállalata, a növény a cég 10 legfontosabb zöldségféléje között van. Az idei európai katalógusban összesen 24 csemegekukorica hibrid van, Magyarországon már 10 fajtát forgalmaznak és további újak tesztelése is zajlik.

„A termeszthetőség mellett nagyon fontos, hogy a csemegekukorica fajták a feldolgozóipari igényeknek legjobban megfeleljenek, azaz esetükben a termésmennyiség és a szemkihozatal is döntő tényező. A nyersanyagot előállítók és feldolgozók munkáját megkönnyíti, ha egy fajta az optimális érettségtől számítva még akár napokon keresztül a területen maradhat minőségromlás nélkül, azaz jó a lábon tarthatósága. Nem elhanyagolható tulajdonság a kukoricacsövek csuhélevéllel való megfelelő fedettsége sem, amely a károsítók ellen jelent természetes védelmet. Utóbbi azért is rendkívül fontos, mert a kukorica csíkos mozaikvírusos betegsége (MDMV) országszerte egyre több helyen okoz problémát északi irányba húzódva. A korábban a déli megyékre jellemző betegség a szegmens legfontosabb termőterületének számító Hajdúságban is megjelent, és idén már a nem vírusrezisztens fajtáknál gazdasági károkat is okoz. A legkorábbi vetéseknél ma még elkerülhető a jelentősebb víruskártétel, de hosszabb távon az egyetlen védekezési eszköz a fajtaváltás, a rezisztens fajták termesztése. A Syngenta nemesítés felkészült az MDMV rezisztens fajták előállítására” – hangsúlyozta Óváry Ádám, a Syngenta csemegekukorica fejlesztőmérnöke.

A nemesítési irányok meghatározásánál a magyarországi technológia, a klíma és termékigények alapvető fontossággal szerepelnek, e törekvésünk három új képviselője nemrégiben hazánkban is bemutatkozhatott, tette hozzá Óváry Ádám.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS