Közel félmilliárd forint kárt okozott a költségvetésnek a bolgár-magyar bűnszövetség

2025. 04. 28., 10:40

A Nógrád Vármegyei Főügyészség költségvetési csalás bűntette miatt emelt vádat egy bolgár férfivel és három magyar társával szemben. Az elkövetők Bulgáriából Románián keresztül többszázezer doboz zárjegy nélküli cigarettát csempésztek Magyarországra, amíg a pénzügyőrök egy érsekvadkerti telephelyen tetten érték őket.

A vád szerint a bolgár férfi 2024. július 18-án, majd július 23-án Bulgáriából nagy mennyiségű zárjegy nélküli cigarettát szállított befőttes üvegek közé rejtve egy kamionnal Románián keresztül Magyarországra. A Nagylaknál történt határátlépést követően július 24-én, este érkezett az érsekvadkerti telephelyre, ahol a három magyar társa segítségével elkezdték lepakolni a csempészett cigarettát, amikor a pénzügyőrök tetten érték őket.

Az érsekvadkerti raktárépületből az eredményes rajtaütés eredményeképpen több mint 300 000 doboz adózatlan cigaretta került a hatóság kezére, melynek forgalmi értéke a 650 millió forintot meghaladta. A bűncselekménnyel a költségvetésnek okozott kár közel félmilliárd forint volt – olvasható a Nógrád Vármegyei Főügyészség közleményében.

A Nógrád Vármegyei Főügyészség a négy férfit társtettesként, bűnszövetségben, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás bűntettével vádolta meg. Abban az esetben, ha a vádlottak az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését elismerik, és lemondanak a tárgyaláshoz való jogukról, velük szemben 6–6 év börtönbüntetés, 6–6 év közügyektől eltiltás, a bolgár férfivel szemben 6 év Magyarországról történő kiutasítás és fejenként 4,5 millió forint pénzbüntetés kiszabását indítványozta az ügyészség a mértékes indítványban.

Az ügyben a Balassagyarmati Törvényszék dönt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 06. 17., 15:10
Bár még közel félmillió társas vállalkozás működik Magyarországon, a májusi adatok szerint folytatódik a cégstruktúra átrendeződése. A mikrovállalkozások tűnnek el legnagyobb számban, miközben a nagyobb cégek pozíciója – ha lassan is – erősödik.
2025-06-17 18:05:00
A munkáltatók szívesen alkalmaznak teljesítménybért olyan munkakörök esetén, ahol a munkavállaló tevékenysége jól mérhető. A teljesítménybér egyben a munkavállaló eredményes munkavégzését ösztönző eszközként is funkcionálhat. Dr. Szabó Gergely ügyvéd összefoglalója.

  Rovathírek: HIPA

A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Érdekes ingatlanpiaci helyzetet teremt a helyi önazonosság védelméről szóló törvény, amely júliustól már hatályba is lép. Sokan gondolják, hogy önmagában a létezése befolyásolhatja az árakat, de ez szinte kizárólag az önkormányzatokon múlik. Bár Szegő Péterrel még a parlamenti szavazás előtt beszélgettünk a témáról, a Duna House PR és elemzési szakértőjeként átfogó képet tudott adni róla, hogy mi történik lokálisan és országosan a jogszabály bevezetése után.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) közölte: sajnálattal veszi tudomásul, hogy a kormány szakmai egyeztetés nélkül hosszabbította meg a hatósági árak rendszerét, hiszen ezzel a szőnyeg alá söpörték a gazdaságban lappangó feszültségeket, amelyek így csak tovább gyűlnek és mindenképpen felszínre kerülnek. Az árrésstop legnagyobb vesztesei éppen a kisboltok lesznek, hiszen lemaradnak az árversenyben a multikkal szemben – vezeti le ebben az epizódban Kozák Tamás. Az OKSZ főtitkára azt is elmagyarázza, miért nincs rendjén az elmaradt egyeztetés és felvázolja a szövetség szakpolitikai javaslatait, amelyek viszont gyógyírt jelentenének – árrésstop helyett.
Már minden tízedik magyar dolgozott külföldön, főleg Németországban, az Egyesült Királyságban, Ausztriában vagy Franciaországban, és a legfőbb motiváció a pénzkereseti lehetőség, de közben sokakat vonz a nyelvi, kulturális tapasztalat és a szakmai fejlődés is – mondta el a Profession.hu felmérésének eredményei alapján Dencső Blanka. Az állásportál piackutatási és üzletfejlesztési szakértője ebben az epizódban bemutatja, milyen érdekes trendek alakultak ki a magyarok külföldi munkavállalási kedve kapcsán, illetve mennyien és hogyan küzdöttek meg a honvággyal és a nyelvi nehézségekkel, vagy milyen módon kamatoztatják itthon a külföldön szerzett tapasztalatokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS