Kórus kapta a VOSZ Prima Díj közönségdíját Tolna megyében 2021-ben

2021. 11. 29., 19:42

A Kapos Kórus kapta a legtöbb szavazatot a Tolna megyei Prima Díj közönségdíjas jelöltjei közül, ők vehetik majd át a díjat a tavaszra halasztott ünnepi eseményen, tájékoztatott dr. Fajszi Lajos.

A VOSZ Tolna megyei szervezetének elnöke elismerését fejezte ki mindhárom jelöltnek, úgy véli, kiválóságukat mutatja, hogy rájuk összesen közel két és félszer több voks futott be, mint két éve, ráadásul igen szoros volt az eredmény – írja a teol.hu.

A november 26-ára tervezett díjátadót a koronavírus-járvány miatt a VOSZ elhalasztotta 2022 tavaszára, de a közönségszavazást megtartották. A voksokat november 25-én éjfélig lehetett sms-ben leadni a jelöltekre: a dombóvári Kapos Kórusra, a Hőgyészi Székely Kör Bokréta Tánccsoportjára valamint a simontornyai művész házaspárra, Könyvné Szabó Évára és Könyv Istvánra.

A nyertes Kapos Kórus 1972 őszén alakult Kovács Ildikó vezetésével, dombóvári fiatalokból. Kertész Attila 1987-től 1994-ig dirigálta az énekkart, azóta Markovics Gábor a karnagya. A Tolna Megyei Közgyűlés 2004-ben a „Tolna Megyéért” kitüntetést adományozta nekik.

(Fotó: teol.hu)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS