Bár jó szezon vár a magyar zöldségtermesztőkre, nehézségek továbbra is vannak: a megnövekedett költségek kezelése, azok érvényesítése a termelői árakban továbbra meghatározó. A megfelelő élelmiszerellátáshoz ugyanis elengedhetetlen, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség – derült ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából. A friss piaci termékeknél idén közel 28 ezer tonnára szerződtek a szentesi termelők, ami éves szinten közel 8 százalékos növekedést jelent.
Felemás szezon elé néznek a magyar zöldségtermesztők idén is: sok negatív behatás volt és várható is a jövőben - a műtrágya, az üzemanyag, a gáz és az áram drágulása, valamint az emelkedő kamatok idén is negatív hatással lesznek a friss piaci termékekre, de az időjárás egyelőre kedvezőbb helyzetet teremt, mint tavaly. Sokkal jobb állapotban tudnak indulni a hidegfóliások, a palánták is jól bírják, a gyökérképződésnek nem lesz gátja, ezért jó termés várható – derült ki az 500 szentesi termelőt tömörítő DélKerTÉSZ összefoglalójából.
„A friss piaci termékeknél, így a paprikánál és a paradicsomnál idén közel 28 ezer tonnára szerződtek a DélKerTÉSZ termelői, ami 8 százalékos növekedést jelent a tavalyi 25 ezer tonnához képest. A paprikaféléket jelenleg 108 hektáron, a paradicsomféléket pedig 34 hektáron termesztjük, a termőterület egy év alatt 2 és 8 hektárral nőtt” – mondta a DélKerTÉSZ elnöke, Nagypéter Sándor.
A zöldség- és gyümölcsértékesítés árbevétele idén elérheti a 17 milliárd forintot. A szakember azonban hozzátette, hogy az idén is jelentkező negatív behatások és kihívások miatti költségnövekedésnek a termelői árakban érvényesülnie kell. A megfelelő élelmiszerellátottsághoz ugyanis elengedhetetlen, hogy életképes maradjon a magyar termelői közösség.
Nagypéter Sándor szerint az elszálló árak miatt a logisztikára különösen oda kell figyelni. Az élelmiszerellátásban jelenleg globálisan problémát jelent, hogy mind a vízi, mind pedig a szárazföldi szállítás nagyon drága, és - például a konténerhiány miatt - nehézkes lett. A hazai termelők számára a megnövekedett szállítási költségek szintén komoly kihívást jelentenek.
Mindez azonban lehetőséget is teremt a külpiacokon a magyar termékeknek. Az eddig olcsó, messziről – például Észak-Afrikából – szállított árú már nem tud olyan kedvező lenni. Ráadásul a koronavírus-járvány és a háború is egyre fontosabbá tette az élelmiszerönrendelkezést, és a közelebb eső területekről származó termékek beszerzését. Nagypéter Sándor elmondta, hogy a friss piaci zöldségek esetében régiós vezető szerep kialakítására van lehetősége a magyar termelőknek.
„A friss piaci termékeknél a paradicsom és a paprika lehet a zászlóshajó a külpiacokon, ezekben hatalmas lehetőség rejlik a magyar termelők számára. A DélKerTÉSZ-nél folyamatosan bővítjük a külföldi értékesítési csatornákat, tavaly pedig megdupláztuk a külföldi irányú értékesítést. Idei évben pedig időarányosan már megháromszorozódott a külpiaci forgalmunk. Az export elsődleges célpontja a kelet-közép európai, azaz a cseh, a szlovák, a lengyel, a román, a bolgár és a német piac” – emelte ki az elnök.
Hosszú távon ráadásul az uniós zöldpolitika miatt még nagyobb szerep jut a zöldségeknek, a csökkenő húsfogyasztás mellett például a zöldborsó és csemegekukorica kap egyre nagyobb szerepet, ami szintén kiugrási lehetőséget jelentene a magyar agráriumnak.
A szakember szerint a magyar termelőknek azonban beruházásokkal és fejlesztésekkel kell fokozni a hatékonyságukat, ha versenyben akarnak maradni. A DélKerTÉSZ-nél 2,7 milliárd forintból épülő több mint 10 ezer négyzetméteres komplex logisztikai csarnokkal gyorsítanák fel a logisztikai folyamatokat. A 2022 végére elkészülő új központban robotizáció segítségével oldják meg majd a raktározást. A központ abban segít majd, hogy még hatékonyabban működhessen a logisztika, és végső soron egyre több magyar zöldség legyen elérhető a boltok polcain. Néhány éven belül 28-31 ezer tonna körüli mennyiséget forgalmaz majd a DélKerTÉSZ, ez pedig jelentős növekedés a jelenlegi 24-25 ezer tonnához képest.
A fejlesztések célja azonban nemcsak a kapacitások fokozása, hanem a szélsőséges időjárási viszonyok elleni védekezés is. A szakember szerint ugyanis ennek hatásait szintén technológiai fejlesztésekkel lehet tompítani, például szellőztetéssel, árnyékolással, automata öntözőberendezésekkel vagy éppen hűtéssel az extrém melegben.
Szentes a legfontosabb hajtatókörzetek egyike, így a DélKerTÉSZ-nél a zöldségtermesztés nem szabadföldön történik, a külső környezetnek nincsenek annyire kitéve a termelők, de teljesen természetesen nem tudják magukat függetleníteni tőle. A hajtatott zöldségtermesztés a mezőgazdaság innovatív ágazata, amelyben komoly fejlődési lehetőség van: a szabályozott környezetben történő termelés a klímaváltozás miatt szélsőségessé váló időjárás miatt egyre nagyobb jelentőséggel bír majd.
A szakember hozzátette, hogy az elszálló energiaárak és a klímaváltozás elleni küzdelem miatt alternatív energiaforrásokra is szükség van. A fűtött növényházakban például termálvízzel fűtenek, ami szintén zöld megoldás, és fontos alternatíváját jelenti a gáznak.
Nagypéter Sándor hangsúlyozta, hogy a fejlesztések mellett a változó vásárlói igényeknek is folyamatosan meg kell felelni a bel-és külpiacokon egyaránt. Bár a hagyományos fehér paprika még mindig a legnagyobb mennyiségben eladott termék, a DélKerTÉSZ-nél a termelők egyre inkább nyitnak az édesebb, színesebb paprikák felé. Az áruházlánci pultokon már megtalálható a magyar kaliforniai paprika és hamarosan megjelenik a már 2,5 hektáron termő, régebben nagy hagyományokkal rendelkező pritaminpaprika is, valamint egyre nagyobb termőterületet kapnak a koktélparadicsomok is. A zöldségek többfajta csomagolási egységben is megjennek, ami szintén fontos a piacbővítéshez.
A DélKerTÉSZ bízik abban, hogy a 2021-ben a Hungarikumok közé választott szentesi paprika és a magyar paradicsom még népszerűbb lesz a vásárlók körében, és egyre többen keresik a boltok polcain.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.