Készen áll a terjeszkedésre a Szerencsejáték Zrt.

2021. 03. 04., 13:00

Kilép a külpiacra az idén 30 éves Szerencsejáték Zrt., közép- és hosszútávon régiós szerepre tör a cég, amely a koronavírus-járvány ellenére túlszárnyalta tavalyi árbevételi tervét, az előző évi rekordot is meghaladó, 574 milliárd forintos összeggel. Az európai szinten is kiemelkedő növekedés alapján a vezérigazgató idén is újabb bevételi rekordokra számít. Czepek Gáborral csütörtökön jelent meg interjú a Figyelő című hetilapban.

A vezérigazgató a terjeszkedés mellett beszélt az újragondolt stratégiai célokról, a Covid-válságra adott gyors válaszlépésekről és a 30 éves vállalat idei üzleti tervének sarokköveiről is.

A cégvezető szerint a Szerencsejáték Zrt. 30 év alatt kiépítette a szükséges szakmai alapokat, tapasztalattal és tőkével is rendelkezik a külföldi megjelenéshez. A terjeszkedés a térség országaiban kezdődhet online sportfogadásokkal. Az első bejelentés a következő hónapokban várható, addig még vizsgálják a lehetséges új piacok üzleti környezetét. Hosszú távon kereskedelmi hálózat létesítésével is bővülhet a társaság külpiaci tevékenysége.

Czepek Gábor a tavalyi eredményekben is igazolva látja a Szerencsejáték Zrt. versenyképességét. A gazdasági teljesítményt a munkatársak és a játékosok egészségének megóvásával sikerült fenntartani, a 2020-as fejlesztések pedig már a koronavírus utáni időkre készültek.

A járvány kitörése súlyos nehézségeket okozott, hiszen a sportesemények elmaradása ellehetetlenítette a sportfogadási üzletágat, a lottó- és sorsjegy-értékesítését pedig a kijárási korlátozások nehezítették. A visszaesést ugyanakkor a következő hónapokban sikerült ellensúlyozni, így 2020-ban az előző évi rekordot 6 százalékkal meghaladva 574 milliárd forintos árbevétellel zártak, és 190 milliárd forinttal a tiszta játékbevétel is megközelítette a csúcsot. Mindezt elbocsátások és bezárások nélkül sikerült elérni, ami azért fontos, mert az ágazat csaknem 10 ezer embert foglalkoztat.

Czepek Gábor az üzleti eredményeket európai szinten is kiemelkedőnek nevezte. A Szerencsejáték Zrt. 2015 és 2019 között átlagosan 13,6 százalékos növekedést ért el, miközben az uniós átlag 4,2 százalék volt. Az egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított tiszta játékbevétel alapján a 6. helyet érték el az Európai Lottószövetség kimutatása alapján, megelőzve az összes régiós versenytársat.

A forgalom idén 15 százalékkal bővülhet, vagyis meghaladhatja a 650 milliárd forintot, ezzel együtt pedig a tiszta játékbevétel is csúcsot dönthet. A vállalat vezetője elsősorban a digitális átalakulást tartja a legfontosabbnak a következő évekre, mivel a korszerű adatvédelemmel biztosított informatikai újítások piaci előnyt jelenthetnek. A Szerencsejáték Zrt. már tavaly nyáron bevezette az e-sportfogadást, idén tavasszal pedig új típusú virtuális fogadást indít. A digitális csatornák bővülése mellett ugyanakkor hagyományos elérési pontok sem fognak eltűnni.

A vezérigazgató az üzleti eredményeken túl kitért a vállalati felelőségvállalásra is. Hangsúlyozta, hogy a Szerencsejáték Zrt. egyszerre felelős a játékosokért, a munkatársakért, a beszállítókért, a szerencsejátékiparért, és a gazdaságpolitikai célok megvalósításáért.

„30 éves története során mindvégig megbízható szolgáltatóként működött, és mára az ország 16. legnagyobb árbevételű vállalataként 100 milliárd forint feletti összeggel járulhatunk hozzá a közösségi kiadások finanszírozásához” – emelte ki Czepek Gábor. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS