Késedelmes fizetés: megállt a csökkenő trend

Az előző időszakhoz képest ugyanakkor tovább csökkent azon cégek aránya, amelyeknek üzleti partnereik több mint fele fizetett késedelmesen. Tavaly júliusban a cégek 9 százaléka, 2021 januárjában a 8 százaléka, 2021 júliusában pedig a válaszadók 6 százaléka számolt be erről.

Míg a 20-49 fős és az 50–99 fős cégek 8-9 százaléka tapasztalta, hogy a partnerei több mint fele késedelmesen fizetett, addig ugyanez az arány a 100–249 fő közötti vállalkozások esetében 3 százalék, a 250 fő feletti nagyvállalatoknál pedig mindösszesen 1 százalék volt. Mindegyik létszámkategóriában 35–37 százalékot ért el azon cégek aránya, amelyek egyáltalán nem voltak érintettek a késedelmes fizetésben.

A felmérésben részt vevő válaszadók 26 százaléka maga is tartozott a beszállítóinak az első fél évben.

A késedelmesen fizető üzleti partnerek problémája legnagyobb arányban a tisztán hazai tulajdonban álló (69 százalék) és a kereskedelmi (69 százalék) cégek körében jelent meg.

A felmérés szerint a lánctartozást tapasztaló cégek aránya a 100–249 fő közötti vállalkozások esetében volt a legalacsonyabb (10 százalék), míg a többi létszámkategóriában ez az arány 14–16 százalék között alakult. A tisztán hazai tulajdonban lévő cégek 15 százaléka, a külföldi (rész)tulajdonban lévő vállalatoknak pedig 11 százaléka számolt be arról, hogy az adatfelvétel időpontját megelőző évben előfordult, hogy lánctartozás miatt nem tudtak idejében fizetni. Ágazatonként vizsgálva a feldolgozóipari cégek körében volt a legmagasabb az arányuk (16 százalék), miközben az építőipari vállalkozásoknak már csupán a 12 százaléka számolt be lánctartozásról a fél évvel ezelőtti 23 százalék után.

Az elemzés a GVI idén júliusi negyedéves konjunktúrafelvételének adatain alapul, amelynek részeként 350, legalább 20 főt foglalkoztató hazai vállalkozást kérdeztek meg a késedelmes fizetéssel és a lánctartozással kapcsolatban.