Megjelent az első VOSZ Barométer: beruházások nem lesznek, de optimisták a vállalkozások

Megjelent az első VOSZ Barométer: beruházások nem lesznek, de optimisták a vállalkozások
2023. 05. 12., 15:17

A vállalkozók bár érzik a gazdasági helyzetben fellépő kockázatokat, saját üzleti kilátásaikat illetően már nem olyan borús a kép. Csak valamivel több, mint a megkérdezettek egyharmada gondolja azt, hogy 2023-as árbevétele elmarad a tavalyitól, az idei első negyedévében a vállalkozók négytizede gondolkodik munkatársi felvételben, túlnyomó többségük pedig nem tervez elbocsájtást – derül ki a VOSZ és az Egyensúly Intézet által közösen elindított vállalkozói felmérés, a VOSZ Barométer első tanulmányából. A vállalkozási klímát, a cégek várakozásait indikátor-jelleggel bemutató felmérést mostantól negyedévente közlik.

Új, a vállalkozói szféra viszonyait jól jelző, indikátor-jellegű gazdasági mutatót vezet be a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), amelynek alapjait az Egyensúly Intézettel közös felmérés jelenti. Az első VOSZ Barométer több mint 400 vállalkozás megkérdezésével készült, a felmérés során a gazdaság kilátásairól, az üzletmenetet érintő problémákról, a tervezett beruházásokról, az inflációról, fizetésemelésekről, valamint – eseti kiemelt témakörként – a digitalizációról alkotott véleményüket osztották meg a cégvezetők.

A VOSZ a jövőben negyedévente jelenteti meg a VOSZ Barométert, a vállalkozói hangulatot és az éppen aktuális gazdasági kérdésekre adott reakciókat felölelő riportját.

Az elemzésekben és a VOSZ Barométer elkészítésében az Egyensúly Intézet és az érdekképviselet szakértői vettek részt, a megkérdezettek körében a VOSZ tagok és a még nem VOSZ-tag vállalkozások is megtalálhatóak.

Az összkép jó, de beruházások nem lesznek

A VOSZ Barométer fő indexe első alkalommal 61 pontot ért el, amely inkább kedvezőnek mondható, a cégvezetők szerint tehát alapvetően jobb kilátások várhatók idén, mint amelyeket az elmúlt időszak viszonyai indokolnának.

A kutatás bizonyos részterületeken alindexeket is közöl. A pénzügyi helyzetet 74 pontra, az üzleti hangulatot 62 pontra értékelték a megkérdezett vállalkozók, míg a leggyengébb értéket a felmérés Beruházási hajlandóság alindexe érte el, 49 ponttal. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a vállalkozók szerint nagyarányú fejlesztésekre nem kerül sor idén a cégüknél. Az értékek 0 és 100 között mozoghatnak, és minél magasabbak, annál kedvezőbb az adott részterület megítélése.

A vállalkozók relatív többsége, 45 százaléka szerint inkább kedvezőek a cégek működésére vonatkozó kilátások a következő negyedévre, 17 százalék szerint nagyon kedvezőek, míg 28 százalék inkább kedvezőtlen és 10 százalék nagyon kedvezőtlen értékelést adott.

A megkérdezett cégvezetők többsége (56 százalék) szerint vállalkozásuk idén el fogja érni a tervezett árbevételt. A minta majdnem negyede (24 százalék) úgy becsüli, hogy 10 százalékkal vagy 10 százalék felett fog elmaradni a cégük árbevétele. Árbevételi növekedésre a megkérdezettek csupán 13 százaléka számít.

A kutatásból kiderül az is, hogy a megkérdezett válaszadók szerint a gazdaság idén stagnálni fog, és csupán 2024-ben jöhet ismét fellendülés.

Vannak kockázatok, de így is optimisták a cégek

Alapvetően inkább optimista vállalkozói hangulatot mért az index, ám a cégvezetők érzik, hogy geopolitikai kockázatokkal néznek szembe, látják a veszélyeket – mondta Kozák Ákos, (a vezető fotón) a kutatásban résztvevő Egyensúly Intézet üzleti kapcsolatokért felelős igazgatója és társalapítója.

A gazdaság egészét tekintve a legkomolyabb problémaként az inflációt, a kiszámíthatatlan gazdasági környezetet, a magas energiaárakat és a forint instabilitását említették a válaszadók. A megkérdezett vállalkozók a cégek működését érintő közvetlen kockázatok között mindenekelőtt a csökkenő vásárlóerőt és az árnövekedést jelölték meg, de itt is szerepelt a kiszámíthatatlanság és a drága energia szempontja.

Elbocsátásokra nem kell számítani

A vállalkozók 56 százaléka nem tervezi új munkaerő felvételét. Ebben nagy meglepetés nincs Kozák Ákos szerint, viszont megnyugtató, hogy a cégek döntő többsége, csaknem 90 százaléka elbocsátást sem tervez. „Az elmúlt időszak, a járvány ideje megtanította a vállalkozókat arra, hogy drága elbocsátani egy munkatársat, és nem biztos, hogy lehet valakit találni a helyére. Ezért tíz vállalkozásból kilenc megtartaná a kollégáit.”

A cégek anyagi tartalékaira is kitért a felmérés. „A kis- és középvállalkozások alacsony tőkeellátottsága is lehet annak a hátterében, hogy csupán a cégek 18 százaléka mondta azt, hogy egy évre elegendő megtakarítása van. Ez azt is jelenti, hogy túlnyomó többségük egy évnél rövidebb időre elegendő tartalékkal rendelkezik, egytizedük pedig egyáltalán nem tud ilyesmit felmutatni. Vagyis, ha baj van, a legtöbb vállalkozás nem tud sokáig fennmaradni” – hívta fel a figyelmet az Egyensúly Intézet igazgatója.

Negyedévente közlik a vállalkozók véleményét

Az állandóvá váló bizonytalan gazdasági környezethez alkalmazkodva a VOSZ – vállalkozói tagságának igényeire reagálva - úgy döntött, hogy a jövőben a szakértői-elemzői munkában még nagyobb szerepet biztosít az érdekeltek véleményének felmérésére, elemzésére, majd visszacsatolására, melyet felhasznál érdekképviseleti munkájában is, ezért útjára indította a negyedévente publikálandó felmérést.

„A VOSZ 35 éve működik, tevékenységének hangsúlyos része az, hogy a vállalkozói igényeket felmérje, összegyűjtse és ezeket becsatornázza a gazdaságpolitikai döntéshozatal folyamatába, képviselve ezzel a hazai kkv-szektor érdekeit” – mondta Perlusz László, a szervezet főtitkára. A klasszikus érdekképviseleti tevékenységhez fontos szolgáltatások is társulnak. Ilyen például a vállalkozásoknak olcsó és elérhető forrást biztosító Széchenyi Kártya Program. „Sikerének kulcsa az, hogy a vállalkozók elvárásait, igényeit és javaslatait folyamatosan beépítjük a konstrukcióba” – tette hozzá. A VOSZ társadalmi missziója, a Prima Primissima is ezen az elven alapul, hiszen a jelöltek névsorát a megyei szervezetek alakítják ki.

A VOSZ 35 éves jubileuma kapcsán az érdekképviselet is megújul, új, vállalkozásfejlesztési irodahálózat kialakításán dolgozik. Emellett május végétől VOSZPort néven digitális szolgáltatást is elindít a vállalkozóknak.

„Ebbe a sorba illeszkedik a VOSZ Barométer is, amely tudományos megalapozottsággal, az Egyensúly Intézet szakértelmével méri fel a vállalkozói várakozásokat és igényeket és megjeleníti néhány számszerűsített mutatóban azokat. Ezzel tudjuk a vállalkozók általános gazdasági hangulatát, érzületét a nyilvánosság elé tárni. Ebből nem csak az látszik, hogy mire lehet a vállalkozói szférában számítani, hanem az is, hogy milyen beavatkozásokra van szükség. Ezt a felmérést ezentúl negyedévente közöljük” – foglalta össze Perlusz László.

A standardok mellett minden VOSZ Barométerben egyedi témára is rákérdeznek, elsőként a vállalkozások digitalizálási terveit térképezték fel, s megállapították, hogy a helyzet meglehetősen rossz.

 

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-02-24 12:10:00
A világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító, kínai BYD szegedi óriásberuházásával immár véglegessé vált, hogy hazánk hosszú idő óta először nem kullogni fog az események után, hanem diktálni fogja egy nagy globális technológiai forradalom tempóját – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a vállalat február 23-i autóátadó ünnepségén.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS