Ingatlanvásárlásra 70-80 millió forintot sem sajnálnak a magyarok

2019. 12. 19., 12:30

Általánosságban továbbra is jellemző a hazai ingatlanpiacra, hogy a vásárlók még mindig nagyon keresik a kis lakásokat, de egyre népszerűbbek a nagyobb méretű, jó elosztású ingatlanok is. Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa szerint akár 70-80 millió forintot is áldoznak már egy 80 négyzetméteres ingatlanra.

Magyarországon 2019-ben is nagyon keresettek voltak a kisebb alapterületű lakások, ugyanakkor új trendként volt felfedezhető a piacon, hogy a nagyobb értékű ingatlanok is kapósabbá váltak.

Gadanecz Zoltán, a GDN Ingatlanhálózat alapító-tulajdonosa arról beszélt, Budapesten egy 80 négyzetméteres lakásra sok esetben közel 80 millió forintot is rá kell szánni, de erre egyre több vevő hajlandó is.

„Mivel a vásárlóközönség azt látja, hogy a gazdaság erősödik, bátrabban ruháznak be ilyen értékű ingatlanokba is. Jellemző, hogy valamennyi készpénzzel tartalékolnak, és azt az összeget inkább felveszik egy jó konstrukciójú hitelben, arra az esetre is gondolva, ha netalán időközben beütne a krach” – fogalmazott a szakértő.

Hozzátette azt is, hogy sokan az eredetileg tervezetthez képest akár 10-20 millió forinttal is drágábban vásárolnak ingatlant, ha úgy érzik komfortosan magukat és azzal lesz meg a hőn áhított nyugalmuk. Ezek olyan tényezők, ami miatt van értelme kockáztatni, és rengetegen be is vállalják ezeket a dolgokat.

„Nem várakoznak és nem gondolják túl a dolgokat azok sem, akik készpénzből vásárolnak nagyobb értékű lakást. Inkább kifizetik a 70-80 milliós összeget is, csak érjék el, amit szerettek volna. Olyan boldogságot szeretnének, amiben kevesebb a kompromisszum, és ma ennek ez az ára, főleg a fővárosban” mondta Gadanecz Zoltán.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS