Horváth László: A megye régi-új polgármestereivel is tárgyalok a vállalkozások jövőjéről

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 10. 24., 13:15

A helyi kamarával közösen jövőre megyei Vállalkozói Nap megszervezését tűzte ki célul Horváth László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Baranya megyei elnöke. A további tervekről is kérdeztem az elnök urat.

– Az utóbbi években mennyivel lettek ismertebbek Baranya megyében a vállalkozók, és ez hogyan tükröződik a Prima Díj átadásakor?

– A korábbi évekhez hasonlóan igyekeztünk magas színvonalon megrendezni a Prima Díj gálát, amelyet idén 13. alkalommal tartottunk. Október 11-én sokan eljöttek a szigetvári ünnepségre, amely azt mutatja, hogy érdemes volt elindítani a sorozatot. Sokaknak a 13-as nem éppen szerencsés szám, de a mi esetünkben ez nem volt igaz. Nagy érdeklődés kísérte a rendezvényt, ahogy korábban a szavazást is arról, hogy kik legyenek a megyénkben a legjobbak. Baranya megyében sok az apró falu, ezért célunk volt, hogy a legkisebb településeken remek munkát végzőkre is felhívjuk a figyelmet.

– Milyen feladatokra, milyen jövőre kell felkészíteni a kisebb cégeket?

– A VOSZ-nak egyértelmű célkitűzése, hogy erősítse a kis- és középvállalkozásokat, ezért a jövőben még szorosabb kapcsolatot kívánunk kiépíteni és megtartani ezekkel a cégekkel. Különböző megyei rendezvényeinkre egyre többen jönnek el, ott egymással is ismerkednek és tanulnak, a Prima gálán pedig közösen ünneplünk. Ilyenkor adjuk át a megyei Év Vállalkozója díjat is. Örülök, hogy közöttük nem csak Baranyában, hanem az egész országban ismert cégek is vannak, sőt, olyanok is, akik a világpiacon szintén megállják a helyüket.

– Szóban már sokan segítik a mikrovállalkozásokat, de hogyan állnak a tettek területén?

– Ők valóban nagyon sokan vannak, sok kis településen dolgoznak. Nagy könnyebbség lenne például számukra a közutak fejlesztése – ahol csak lehet, szorgalmazzuk az autópálya-építési program folytatását. A sztráda most Budapestről Pécsig vezet, ezt mindenképp ki kell építeni az országhatárig, hiszen fontos lenne az itt található aprófalvak és városok gyors megközelítése. Sokat profitálhatnánk abból is, ha még jobban fejlődne a turizmus, hiszen ezen a területen is sok kis- és családi vállalkozó dolgozik. Pécs, Siklós, Szigetvár kiemelkedik, utóbbi városban a közeljövőben meghatározó nagyságú fejlesztések várhatóak, amelyekből a helyi cégek profitálhatnak. A VOSZ szeretné feltérképezni a turisztikai ágazatban működő cégek igényeit, azt tervezem, hogy 2020-ban közös rendezvényt tartunk a számukra.

– Jövőre milyen feladatok várnak még a megyei szervezetre?

– Még inkább helyzetbe szeretnénk hozni a VOSZ-t, ismertebbé kell tennünk a munkánkat. Partnertalálkozókra készülünk például az Agrárkamarával és a Pécs-Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával – utóbbinál segíti a gördülékeny munkát, hogy a szigetvári szervezet elnöke vagyok. Várhatóan ősszel megtartjuk a kamarával közösen a megyei Vállalkozói Napot. Ötven éve dolgozom az építőiparban, Szigetváron harminc éve viszem a cégemet, vagyis bőven van tapasztalatom, amit másokkal megoszthatok. Az önkormányzati választások után igyekszem a megye régi-új polgármestereivel tárgyalni a vállalkozások jövőjéről. Emellett szükségesnek tartom, hogy jövőre frissítsük a megye vállalkozói adatbankját. Ugyanis nem csak nekünk kell ismernünk a VOSZ tagjait, hanem nekik szintén fontos, hogy tudjanak a többiekről. Szerencsére nem kell toborozni az új tagokat, egyre több az önként jelentkező.

– Akkor a családi vállalkozásoknak is sokat segíthetnek. „Slágertéma” manapság a generációváltás problémája.

– Sokakkal egy cipőben járok, hiszen nekem is tennem kell azért, hogy majd zökkenőmentes legyen a vezetői váltás a cégemnél. A családom tagjai más területen dolgoznak, ott sikeresek, nem tudom a Melio-Start Kft.-hez csábítani őket, vagyis nem egyszerű a helyzet. Az biztos, hogy belátható időn belül nekem is stratégiát kell kidolgoznom, amiben a VOSZ vállalkozásai segíthetnek. Az építőipar egyébként évek óta „jó passzban”, fellendülő szakaszban van, olyannyira, hogy ma már egyre nehezebb jó szakembereket találni. Azt gondolom, a mi feladatunk is, hogy megismertessük és megszerettessük a szakmunkát a fiatalokkal. Igyekszem a szakemberpótlást helyben megoldani, eddig ez sikerült. De van mit tenni azért, hogy fiatalítsunk, hiszen a harminc éve velem dolgozó csapat kicsit megöregedett. Mindenképp előnyben részesítem a helyi munkaerőt, aki akar dolgozni, az talál munkát.

– Elnök úr, Ön Székelyföld jó ismerője. Hogyan segíthetik a magyar vállalkozók a határon túliakat?

– A Székelyföld Szerelmesei Egyesület magyarországi alelnökeként is dolgozom, Horvátországgal együtt három országban erősítjük a kulturális és gazdasági együttműködést. Korábban pedig húsz éven át Törökország tiszteletbeli konzulja voltam. Történelmi múltunkból adódóan ápolni kell a kapcsolatokat. A horvátországi Csáktornyával és a török Trabzonnal reményeim szerint jövő áprilisban a gazdasági kooperáció kérdésében előre tudunk lépni. Emellett számtalan lehetőség kínálkozik együttműködni a határon túli vállalkozókkal, nem fogunk unatkozni, van min dolgozni.

(Fotó: VOSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 10. 06., 16:25
Szeptember 27-től új fogyasztóvédelmi előírások léptek életbe Magyarországon az Európai Unió EmpCo irányelve nyomán. A szabályozás 12 új tétellel bővíti az automatikusan jogsértőnek tekintett tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok feketelistáját, és konkrétabb kommunikációs sztenderdeket vár el a zöld állítások kapcsán.
2026-10-05 17:25:00
A PwC által vizsgált globális piacokon 3,9 millió tisztán elektromos autót értékesítettek 2026 második negyedévében, 18 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Különösen erős növekedést mértek Európa öt legnagyobb autópiacán, emellett a bővülő kínálat és a kedvezőbb árak a használt elektromos modellek iránti keresletet is élénkítették.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyéves lett az Otthon Start, ami mellett nem mehetünk el szó és érdemi értékelés nélkül. A Bank360 nemrég megjelent összefoglalója szerint ez a hitelforma jól felborította a piac korábbi szabályait: rekordösszegű lakáshitel-folyósítás, emelkedő hitelösszegek és több kifeszített lakáshitel-ügylet – kérdés, hogy az adófizetők meddig győzik, ráadásul úgy, hogy elsősorban nem az a társadalmi réteg profitál belőle, amelyiknek kellene. Vrazsovits Rita, a Bank360 szakújságírója kérésünkre kifejtette: maguk között beszélgetve nem biztosak benne, hogy ebben a formában fenntartható marad az Otthon Start, pedig az lehetne, ha kizárólag azok részesülnének belőle, akiknek eredetileg szánták.
2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS