Közel ötven százalékkal magasabb árszinten kezdték az évet a legfontosabb gabonafélék tavalyhoz képest az árutőzsdéken. Mindez látszólag kedvező helyzetbe hozza a hazai gabonatermesztőket, ám a bizonytalan piaci helyzet, a felfutó gabonaimport lehetősége és a tavalyhoz képest bizonyosan jelentősen magasabb termelési költségek miatt az előző évhez viszonyítva jelentősen csökkenhet idén a gabonatermesztés jövedelmezősége.
2022 januárjának közepén Magyarországon az étkezési búza tonnájának termelői ára 98,9 ezer forint volt, a takarmánykukoricáért 87,7 ezer forintot adta tonnánként. Előbbi 47, utóbbi pedig 44 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.
A jelentős áremelkedés számos világpiaci okra vezethető vissza: 2020 őszén kevesebb termést tudtak betakarítani, a bizonytalanságot pedig tovább növelték a covid-járványt kísérő logisztikai problémák. Ezt követően Oroszország és Ukrajna, a világ két jelentős gabonaexportőr országa között fokozatosan élesedett a konfliktus. A gabonaimportőr országok a bizonytalansági tényezők hatására erőteljes tartalékolásba kezdtek, Kína is jelentőset növelte importját. Emellett a kukorica árát tovább emelte az energiahordozók árának megugrása is, mivel ebből a gabonából jelentős mennyiségű alternatív üzemanyagot is gyártanak, amelynek előállítása így jóval jövedelmezőbbé vált.
Mi várható 2022-ben?
A takarmányként használt gabonafélék árának megugrása természetesen igen nehéz helyzetbe hozta az állattenyésztéssel foglalkozó gazdálkodókat. Ugyanakkor a magasabb reménybeli bevétel ellenére a gabonatermesztők számára is problémás év lehet 2022 a következő okok miatt:
- Az üzemanyagok, a műtrágya és a munkaerő ára is megugrott 2021 második felében, így az idei termés előállítási költsége a tavalyinak akár a duplájára is nőhet, vagyis alapvetően csökken a jövedelmezőség. Ez főként kedvezőtlen termésátlagok esetén komoly veszteségeket is okozhat.
- Az idénre várt kedvezőbb globális terméseredmények, illetve a készletek korábbi feltöltése miatt megszűnő pótlólagos kereslet hatására a világpiaci terményárak akár gyorsan visszatérhetnek alacsonyabb szintekre.
- Mivel a hazai termelők egy része (főként kukoricából) egyelőre a jobb ár reményében visszatartja a piacról a terményét, ez időnként a világpiaci ár fölé löki a termelői árakat, ami egyre erősödő gabonaimporthoz vezet, ez pedig hosszabb távon egyes gazdálkodóknál akár komoly beszállítói pozíciók elvesztéséhez is elvezethet.
Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke arra számít, hogy az árváltozások tavalyhoz képest lényegesen nem változtatnak a vetésterület összetételén. „Az előző évi csapadékhiány főként a déli országrészben okozott csalódást a kukoricatermesztőknek, de a jelenlegi magas termelői ár, illetve az idei bőségesebb csapadékhoz kapcsolódó remény miatt idén sem számítunk visszaesésre ennél a gabonafajtánál. A tavaszi vetésű növények esetében sok minden múlik majd a vetőmagok árán, ez még okozhat kiseb elmozdulásokat. Emellett arra is van esély, hogy a napraforgó vetésterülete tavalyhoz képest 100-200 ezer hektárral nagyobb lesz 2022-ben” – mondta el a szekember.
Felértékelődik a precíziós gazdálkodás szerepe
A gabonatermesztés nyereségrátájának csökkenésével idén ismét a figyelem középpontjába kerülnek a korszerű gazdálkodási módszerek.
„Az új helyzet komoly szemléletváltozást igényel: a megtérülés érdekében pontos adatalapú gazdálkodásra kell átállni – hangsúlyozza Bolyki Bence, az Agroinform.hu ügyvezetője. – A precíziós technológiák alkalmazása, a megfelelő géppark nagyban elősegítheti a jövedelmezőség fenntartását (gondoljunk csak arra, hogy immár 3-4-szeres árú műtrágya optimális adagolását kell beállítani a megfelelő terméshozam biztosítása érdekében), de emellett az egész gazdálkodási folyamat (finanszírozás, támogatások igénybe vétele, értékesítés) megreformálására is szükség lehet.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.