Havonta 66 ezer forintot fizettek kártyával a magyar fiatalok

2021. 12. 09., 10:49

Alkalmanként átlagosan 4 ezer forintot költenek a magyar fiatalok bankkártyájukkal az üzletekben és különböző szolgáltatóknál, például élelmiszerboltokban vagy éppen kávézókban – derül ki a K&H ifjúsági indexéből. A 19-29 évesek 49 százaléka havi szinten 21-100 ezer forintot költ a kártyájával, 20 százalékuk 10 ezer forint alatti, 6 százalékuk viszont 200 ezer forintot meghaladó költéssel zár egy-egy hónapot.

Szeretnek bankkártyával vásárolni a fiatalok. Átlagosan havonta 66 ezer forintot költenek így az üzletekben, a különböző boltokban és szolgáltatók egységeiben a K&H reprezentatív felmérése szerint.

A többség a 21-50 ezres sávba tartozik

A részletes adatokból az látszik, hogy a 19-29 évesek egy-egy hónapban átlagosan 16 alkalommal vásárolnak a kártyájukkal. A megkérdezettek ötöde 10 ezer forint alatt, 15 százalékuk 11-20 ezer forint között költ.

A legtöbben – a válaszadók 29 százaléka – 21-50 ezer forintos havi kártyás költésről számoltak be. Megint 20 százalékos az 51-100 ezer forintos „ligába” tartozók aránya, 6 százalékuk pedig 200 ezer forint feletti összeget mondott.

Átlagosan 4 ezres költés

A felmérés adatai szerint alkalmanként átlagosan 4 ezer forintért vásároltak a fiatalok a bankkártyájukkal. Ez fele annyi, mint az idei második negyedévben mért, teljes magyarországi piacot lefedő adat: átlagosan az egy bankkártyás belföldi vásárlás során 8048 forintot költünk. „A különbség érthető: a fiatalok többségének, - köztük a diákoknak - alacsonyabbak a bevételei” – mondta Árva András, a lakossági szegmens marketing vezetője.

A felmérés szerint 25 százalékuk egy-egy vásárlás során 5 ezer forintnál kevesebbet költ bankkártyával, 21 százalékuknál ugyanez az összeg 5-10 ezer forint. A válaszadók majdnem ötöde azt mondta, nem tud jellemző összeget mondani, nagyon változó, mikor mennyi költ a kártyájával.

Árva András hozzáfűzte: „A bankkártyás megoldás eleve kényelmes, de a digitalizált bankkártyák, az okostelefonos és okoseszközös fizetési megoldások térnyerése további lendületet adhat a kártyás költéseknek nemcsak a fiataloknál, hanem a többi korosztályban is.”

A bővülésre az elmúlt időszak tendenciái alapján jó esély van: a K&H adatai szerint 2020 első 9 hónapjában a készpénzmentes fizetések száma – a járvány miatti különleges bővülésének köszönhetően – közel 3,4 millió tranzakció volt, az idén pedig ugyanebben az időszakban már 8,7 millió. Vagyis egy év alatt 158 százalékkal nőtt az okoseszközös vásárlások száma.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS