Gazsi Attila: Mára kialakult a VOSZ új érdekvédelmi stratégiája

– Milyen a vállalkozók ismertsége és elismertsége Veszprém megyében? Mekkora a presztízse a megyei Prima Díjnak?

– Veszprém megye gazdasága magyarországi viszonylatban fejlett, a vállalkozások jó helyzetben vannak és nagyon jó megélni, hogy a helyi döntéshozók és az érintett hivatalok vezetői együttműködő partnerként tekintenek a vállalkozókra. A Prima díj csak hab a tortán, ahol a közösség helyi irányítói a vállalkozókkal együtt hajtanak fejet a kulturális élet kiválóságai előtt. Az elmúlt években kiosztott félszáz díj és félszáz kitűnő díjazott feljogosít bennünket, hogy díjunkat Veszprém megye egyik legfontosabb, független és mértékadó elismerésének minősítsük, amely méltó előfutára az országos Prima Primissima jelölésnek és díjnak.

– Hogyan látja, milyen területeken erősödött a VOSZ az elmúlt években?

– Itt inkább országos viszonylatban látok jelentős változást. Az elmúlt másfél év a VOSZ-ban a megújulásról szólt. Elvesztettük örökös elnökünket, Demján Sándort, akinek a neve részint a határozott és harcos érdekvédelmi munkával forrott össze, részint Ő volt a magyar tudomány, művészet és kultúra legfőbb, intézményeken kívüli támogatója.  Ebből adódóan kettős feladunk adódott. Egyrészt tovább kell vinnünk az általa elindított kulturális missziót, mely az azóta is népszerű Prima mozgalomban jelentkezik, másik részről viszont meg kellett találnunk a saját új hangunkat az érdekvédelem területén. Mára kialakult a VOSZ új érdekvédelmi stratégiája, mely ugyan nem olyan visszhangos és karakteres, mint Demján Sándor idején volt, de hatékonyságát tekintve jelentős előrelépés történt. A kormánnyal együttműködve, a vállalkozói érdekeket hangsúlyosan és jókor sikerül megjelenítenünk, az illetékes minisztériumok a jogszabályalkotás előtt kikérik a véleményünket. Nyilván nem értünk mindenben egyet, de ritkábban kerülünk abba a helyzetbe, hogy utólag kelljen telekiabáljuk a sajtót a sérelmeinkről.

– Pénzre, kiszámítható gazdasági környezetre, szakképzett munkaerőre, piacra mindenképp szüksége van egy vállalkozásnak. Melyik területen van a legtöbb tennivaló?

– Jelenleg a szakképzett munkaerőhiány a legnagyobb problémája a KKV szektornak. Nyilván a nagyvállalkozások, átlagosan magasabb hatékonyságukból adódóan, könnyebben tartanak lépést a bérigényekkel, emiatt a KKV nehezen talál értékelhető szakmunkásokat. A képlet persze jóval bonyolultabb, fontos lenne vállalkozóbarát szabályozási és adózási környezet további ösztönzése, a KKV-k üzleti környezetének és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztése és a KKV-k fejlődési képességének, innovációs és digitális teljesítményének erősítése. És ekkor még nem beszéltünk a KKV-k finanszírozási környezetéről, melyben még mindig az egyik legerősebb bástya az állam által is támogatott, a VOSZ és a Kamara által gondozott Széchenyi Kártya Program.

– Mekkora gond a megyében a családi vállalkozásoknál a generációváltás kérdése, miben segít a VOSZ?

– A következő években a hazai vállalkozások felében be fog következni a tulajdonosi, vezetői generációváltás, ami kritikus kérdés. A nemzetközi tapasztalatok alapján a vállalkozásoknak csupán 30 százaléka éli túl az első generációváltást, ráadásul nálunk még csak az első vállalkozó nemzedék adja át a cégeit, így nincs tapasztalat az átadás leginkább sikeres módszereiről. A jó hír, hogy egyre több szakértő csapat specializálódik erre a területre és jól bevált módszerekkel segítik az átadás-átvételt, a helyi tagságban is ismerek olyan gazdasági társaságot, aki felkérhető a generációváltás támogatására.

– Hogyan lehetne bővíteni a VOSZ megyei tagságát?

– Folyamatosan toborzunk tagokat különböző üzleti reggelik, tanácsadások és gazdasági konzultációk során. A tagszervezés önmagában nem cél, az egymásért tenni akaró vállalkozói közösség összefogása és a helyi szinergiák kihasználása annál inkább. Annak mindenképpen érdemes csatlakozni, aki egy közösség része szeretne lenni, elismeri a munkánkat, vagy egyszerűen csak érdekeltnek érzi magát a vállalkozói problémák kezelésében. Persze örülnék, ha minél többen csatlakoznának hozzánk, ugyanis a minimálbér kérdésnél, az adócsökkentési elképzeléseinkben, vagy az adminisztrációs terhek visszavágásában minden tag számít.

– Milyen módon lehet megtartani a megyében a szakképzett munkaerőt?

– A versenyképes fizetésnél csak a cégek hozzáállása fontosabb. Amelyik cég be tud kapcsolódni az edukációba, annak nagyobb esélye van arra, hogy megtartsa a nála tanuló diákokat. Aztán a megye lakhatási lehetőségei és az elérhető életminőség is fontos szempont. Szerencsére Veszprém megye nagyon jó helyen fekszik, Balatonnal, Bakonnyal és közeli fővárossal.

– Fontos a fiatalok „felfedezése” a vállalkozói világ számára. Van valamilyen munkakapcsolat a FIVOSZ-szal?

– Személyes jóbarátom a FIVOSZ elnöke, rengeteg dologban együttműködünk. Támogatjuk a vállalkozóvá válást, erőltetjük az iskolai szintű vállalkozói alapismeretek oktatását és több egyetemen is mutattunk be ösztönző és sikeres vállalkozói életutakat.

– A fiatalok után nézzük a másik korosztályt. Hogyan értékeli a megyében a nyugdíjas szövetkezetek működését? Miért jó ma nyugdíjasokat foglalkoztatni?

– A törvény bő két éve engedi a nyugdíjas szövetkezetek működését. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jelenlegi, feszes munkaerőpiaci helyzetben virágoznak az atipikus munkaerő alternatívát nyújtó vállalkozások, ezeken belül egy nagyon jó lehetőség a szervezett nyugdíjas munkaerőt kínáló szövetkezetek időszakos, vagy állandó alkalmazása. Megdőltek a prekoncepciók, a nyugdíjasok jelentős számban igénylik az alkalmi munkát, a munkaadók pedig elégedettek a munka minőségével.

– Milyen lehetőségeket lát a vállalkozók számára, hogy Veszprém 2023-ban Európai Kulturális Fővárosa lesz? Hogyan készül a VOSZ?

– 2023 óriási lehetőség mind a helyi polgárok, mind a vállalkozások számára. Veszprém kiemelkedően erős kulturális vonzerő jelenleg is, a további megvalósuló fejlesztésekkel a legfőbb cél, hogy Veszprém és a Bakony-Balaton régió egy élhetőbb hely legyen. Ebben mind a vállalkozók, mind a VOSZ partner és a szervezőkkel szorosan együttműködik. A nemzetközi figyelem négy év múlva irányul majd ránk, de ahhoz, hogy akkor a legjobb formánkat tudjuk adni, most kell keményen dolgoznunk.

– Engedjen meg egy teljesen személyes kérdést a beszélgetésünk végére: megvalósultak a legnagyobb vállalkozói álmai? A gyerekkorában a Sédre bocsájtott papír hajója elúszott már a tengerig?

– Heti rendszerességgel hajtogattunk és küldtünk papírhajót a Fekete tengerre. Akkoriban meggyőződésem volt, hogy azok, amelyek nem süllyedtek el rögtön, el is érték a tengert. Mára – számos kudarc nyomán – felismertem, hogy az ötlet után nem lehet egyből besöpörni a kasszát, és a sikeres megvalósítás az igazán nehéz feladat.  Mivel egyébként soha nem volt konkrét álmom, ezért inkább annak örülök, hogy azt csinálhatom, amit szeretek, inspiráló a vállalkozási környezetem és inspirálnak a közvetlen munkatársaim. Folytatom, amit elkezdtem, de csak a következő állomást látom, azt nem, hogy hová jutunk el.