Gazsi Attila: kontraproduktív a kata szabályainak megváltoztatása

2020. 07. 06., 16:15

Egy teljes vállalkozói csoport kollektív büntetése nem lehet megoldás a problémákra – kommentálta Gazsi Attila, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) alelnöke a kata szabályainak megváltoztatását.

A pénteken elfogadott változtatások legfontosabb pontja, hogy január 1-től, amennyiben az ugyanazon katás vállalkozásnak kifizetett számlaösszeg meghaladja az évi 3 millió forintot, úgy a 3 millió forint feletti rész után a „megrendelőnek” 40 százalékos adót kell fizetnie. (Ha a kifizető külföldi, akkor a plusz teher a kisadózót sújtja.)

A döntés ellen a VOSZ is tiltakozott. A módosítás „a kata lényegének a tönkretételét jelentené. Ez a módosítás önmagában a rejtett munkavállalás problematikáját nem oldja meg, ugyanakkor a valódi katás vállalkozók számára elviselhetetlen tehernövekedést jelent, hátráltatva a koronavírus-járvány utáni talpra állást, újraindulást, ezzel a 2021. évi gazdasági célok elérését” – olvasható az érdekvédelmi testület közleményében. A VOSZ szerint a végleges és megnyugtató megoldást az jelentené, ha az adóék erőteljesebb csökkentésével a kata választása és az alkalmazotti lét közötti adó- és járulékteher-különbség olyan szintre mérséklődne, amely nem ösztönöz a munkaviszony megszüntetésére.

„Tagadhatatlan, hogy egyre többen nem a jogalkotó szándéka szerinti célra használják a kata rendszert, de egy teljes vállalkozói csoport kollektív büntetése nem lehet megoldás” – hangsúlyozta Gazsi Attila. A VOSZ Veszprém megyei szervezetének elnöki tisztét is betöltő szakember a szabályok átgondolásával egyet tud érteni, mivel a kata nem a munkaviszony kiváltására való, ugyanakkor sem az időpontot, sem a változtatás javasolt bevezetési határidejét nem tartja elfogadhatónak. „A jelenlegi gazdasági környezetben, amikor nő a munkanélküliség, csökken a termelési érték és fokozódik a bizonytalanság, nem lehet cél a vállalkozók működésének korlátozása. Néhány tízezer – a jelenlegi jogszabályoknak megfelelően, esetleg az eredeti kormányzati szándéktól eltérően működő – vállalkozás életének megnehezítése vagy működésének ellehetetlenítése tökéletesen kontraproduktív.

„A későbbiekben, amikor kilábaltunk a koronavírus okozta vagonnyi problémából, felvethetőnek tartom, hogy a kormányzat fellépjen azok ellen, akik nem rendeltetésszerűen használják a katát, például úgy, hogy a munkaviszonytól való elhatárolást meghatározó körülmények közül a jelenlegi kettőnél többet kelljen teljesíteni a kisvállalkozóknak” – tette hozzá Gazsi Attila.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS