Gazsi Attila: A legfőbb feladat a mikro- és kisvállalkozások segítése és érdekképviselete

Gazsi Attila: A legfőbb feladat a mikro- és kisvállalkozások segítése és érdekképviselete
2023. 01. 19., 20:12

Veszprém adott otthont az Egyensúly Intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által szervezett konzultációsorozat záró rendezvényének. A tíz vidéki nagyvárost érintő eseménysorozaton több mint kétszáz gazdasági és politikai szereplővel, polgármesterekkel, helyi képviselőkkel, kis- és közepes vállalkozások döntéshozóival folytattak párbeszédet.

Takács Szabolcs, a Veszprém Vármegyei Kormányhivatal főispánja szerint ma a legfontosabb érték az információ, éppen ezért fontosak az ilyen fórumok, hiszen a megfelelő információk birtokában lehet megalapozott döntést hozni. Hangsúlyozta: „Emellett a hatóságok és a vállalkozások párbeszéde is kulcsfontosságú a gazdasági fejlődés szempontjából.”A főispán elmondta, hogy a térség gazdasági helyzetét élénk beruházási kedv és alacsony munkanélküliség jellemzi.

Ezt megerősítette beszédében Hegedűs Barbara, Veszprém alpolgármestere is. Az önkormányzati vezető úgy látja: rövid távon nem lehet az üzleti környezet javulására számítani, hiszen az orosz-ukrán háború, az infláció és az energiaválság komoly kihívást jelent.

Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese, a szervezet Veszprém vármegyei elnöke kifejtette: az ilyen bizonytalan gazdasági helyzetben a VOSZ-ra kiemelt szerep hárul, melyben a legfőbb feladat a legkisebb, mikro és kisvállalkozások segítése, érdekképviselete. A szövetség mindezt szolgáltatások nyújtásával is erősíti, így a Széchenyi Kártya Program mellett a közeljövőben egy komplex, online piacteret is nyit a VOSZ, valamint folyamatosan tájékoztató rendezvényeket tart országszerte, amelyek során nagyban támaszkodnak az Egyensúly Intézet szakmai munkájára.

A rendezvény fórumbeszélgetésén a megszólalók értékelése szerint szinte minden vállalkozásnak jobb volt a 2022-es esztendő, mint az azt megelőző év. A problémákat tekintve a jelenlévők elsősorban a munkaerőhiányt, a nagy ütemben emelkedő béreket, a magas energiaárakat, a drága üzemanyagot és az emelkedő kamatkörnyezetet emelték ki.

A cégek képviselői alapvetően egyetértettek abban, hogy nem közvetlenül a vállalkozásokat kellene támogatni, hanem inkább általában az üzleti környezetet lenne érdemes fejleszteni, amelyben a cégek sikerrel működhetnek. Ennek ellenére a magas inflációval jellemezhető gazdasági viszonyok között kulcsszerepet tölthet be a kamattámogatás.

A támogatáspolitika kapcsán a legfontosabbnak a működési szintlépést, a minőségi ugrást lehetővé tevő támogatásokat nevezték meg. Ilyen lehet például a szoftveres vállalatirányítás fejlesztése, amelynek révén egy-egy vállalkozás sikeresen kapcsolódhat a nemzetközi értékláncokhoz.

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS