Felelős üzleti magatartás: az EU is szabályozná az elfogadható működést

Felelős üzleti magatartás: az EU is szabályozná az elfogadható működést
2022. 10. 13., 09:17

Bár a kifejezés még kevésbé ismert a hazai üzleti életben, az OECD már több évtizede foglalkozik a – főként multinacionális – nagyvállalatok üzleti magatartásának szabályozásával. Irányelvek sokasága jelent már meg, és nemrégiben elkezdődött egy új tervezet vitája is, amelyet az Európai Bizottság fogalmazott meg 2022 februárjában.

Október 6-án a Pénzügyminisztériumban rendezték meg a felelős üzleti magatartással foglalkozó OECD-konferenciát, amelyen többek között felszólalt Tóth Tibor, a szaktárca államtitkára, az OECD Nemzeti Tanácsának elnöke, valamint az OECD részéről Emily Norton és Benjamin Michel szakértők.

Az esemény egyik panelbeszélgetésén vitatták meg a résztvevők azOECD jelenleg is érvényes valamint az Európai Unió tervezett RBC (Responsible Business Conduct) irányelveit.

Multinacionális káros hatások

Az OECD által kidolgozott, majd az Európai Unió által továbbfejleszteni kívánt irányelvekben megfogalmazott eljárások eddig nem voltak kötelezőek, és a felelős üzleti magatartást többek között a foglalkoztatás minőségében és a munkaügyi kapcsolatokban, az emberi jogok területén, a környezetvédelem és úgy, általában a multinacionális nagyvállalatok működésével kapcsolatos információk átláthatóságában határozzák meg. Ami egyfajta alapvetés: az OECD és most már az EU is abból indulnak ki, hogy a multinacionális üzleti működés során gyakran előfordulnak olyan káros hatások, mint például a környezet fenntarthatósági szempontjainak figyelmen kívül hagyása, a munkavállalói jogok megsértése, a női esélyegyenlőség hiánya.

A több mint 10 évvel ezelőtti ajánlásokat írják most újra az Európai Unió szakemberei, és célzottan elsősorban azokkal a szempontokkal foglalkoznak, amelyek az üzleti működés közben nehezen mérhetőek.

„Az adatgyűjtés és az ezzel kapcsolatos útmutatás persze fontos, de nagyon nehéz pontosan definiálni több problémát is, mint például az emberi jogok területén” – mondta a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöki tanácsadója, aki a témával foglalkozó panelbeszélgetés moderátora volt. Lőrincze Péter (képünkön) ezzel együtt elismeri, a felelős üzleti magatartásról diskurzust kell folytatni, és ebben egyetértettek a konferencián a munkaadói és munkavállalói, valamint kormányzati oldal képviselői is. – A beszélgetésen is egyetértettünk a résztvevőkkel, népszerűsítsük a felelős üzleti magatartást, ezzel kárt biztosan nem okozunk – tette hozzá.

Mik azok az RBC-irányelvek?
Az Irányelvek elismerik és ösztönzik az üzleti szféra lehetséges pozitív hozzájárulását a gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődéséhez, tisztában vannak azonban azzal is, hogy az üzleti tevékenységek a vállalatirányítással, munkavállalókkal, emberi jogokkal, környezettel, vesztegetéssel és fogyasztókkal összefüggő káros hatásokkal is járhatnak. A kellő gondosság az a folyamat, amelynek végrehajtásával a vállalatok azonosíthatják, megelőzhetik és mérsékelhetik a saját működésükben, ellátási láncaikban és más üzleti kapcsolataikban felmerülő tényleges vagy lehetséges káros hatásokat, valamint be tudnak számolni arról, hogy az Irányelvekben megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően mit tesznek ezek kezelése érdekében. Példák az irányelvektől való eltérésre: gyerekmunka, nemi megkülönböztetés, munkahelyi szexuális zaklatás, munkavállalók hátrányos megkülönböztetése, ökoszisztéma pusztítása, munkahelyi korrupció.

Napirenden lesz a téma

Az OECD irányelveit követően az Európai Bizottság idén februárban saját tervezetet készített, amely már – az OECD-önkéntességgel szemben – azt rögzíti, hogy az Európai Unió területén érdekelt vagy működő multinacionális nagyvállalatok számára kötelező az irányelvek alkalmazása. Lőrincze Péter szerint azonban az kifejezetten aggasztó, hogy az EB a multiknak beszállító kkv-kra is előírná az irányelvek alkalmazását. Az már most látható, hogy az EU 2024-ig napirenden akarja tartani a témát, azonban akkor, amikor az energiaválság miatt esélyes, hogy akár teljes iparágak fognak kontinensünkön eltűnni, ez rendkívül aggályos a munkaadói de a munkavállalói oldal számára is – emelte ki a VOSZ tanácsadója, aki úgy látja, a kkv-knak országtól függetlenül ki kell maradniuk ebből.

Ezt megerősítette Inotay Petra, a VOSZ Ifjúsági- és induló vállalkozások szekció elnöke és a FIVOSZ Alapítvány kuratóriumi elnöke is, aki szintén jelen volt a panelbeszélgetésen. A szabályozók és a törvényhozók felelős üzleti magatartásra igyekeznek sarkallni a vállalkozókat, de a felelős szabályozói magatartás is legalább ilyen fontos. Nem lehet a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben az egyébként is küszködő kkv-kat ugyanolyan adminisztrációs teherrel súlytani, mint a multinacionális cégeket. Ez pontosan olyan helyzetbe hozza a mindennapi vállalkozót, mint amilyen helyzeteket a szabályozás igyekszik elkerülni a munkavállalók esetében. Ha pedig az extra adminisztráció miatt megszűnnek a kkv-k és ezáltal munkahelyek, akkor pedig még kárt is okozhat a szabályozás – hangsúlyozta.

Kezelik a panaszokat

Az OECD Magyar Nemzeti Kapcsolattartó Pontjához lehet fordulni az érvényes RBC-szerinti vitás esetekben. Nyilvánvalóan a kezdeményező fél inkább ajánlást vagy közvetítést kaphat. Az eddigi működés óta mindösszesen három panasz érkezett az irodához, amelyeket kissé felemás módon, de lezártak.

Az RBC irányelveiről a Kapcsolattartó oldalán lehet további információkat találni.

A visszaélések anonim bejelentésének bevezetésére sincs már sok idő
Az Európai Unió 2019/1937 sz. irányelvének keretében idén december 17-ig adott erre időt a több mint 249 főt alkalmazó szervezeteknek. A legalább 50, de legfeljebb 249 munkavállalót foglalkoztató, magánszektorban működő vállalatok tekintetében 2023. december 17. a határidő.
Az Európai Unió célja a visszaélés bejelentő rendszer (nemzetközi terminológiával ún. whistleblowing) bevezetésével, hogy egy szervezeten belül a munkavállalók olyan eseteket jelenthessenek be, amelyek jogellenesek, de legalábbis az adott munkahely magatartási szabályait, etikai kódexét sértik – írta nem egészen egy éve a startuponline.hu.

Zámbori Bíró Tamás

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 11. 29., 23:30
epizód: 2022 / 12   |   hossz: 24:09
Étvágygerjesztő sikertörténetet tálalunk fel a vendéglátóiparból. Az encsi Anyukám mondta titkát elsősorban nem az olaszos hangulatban, hanem a hazai alapanyagokban, a család- és vendégszeretetben kereshetjük. Dudás Szabolcs, az étterem egyik vezetője arról is beszél, hogy miként lett a főzés szeretetéből, átgondolt stratégiával, üzleti vállalkozás. A sztori 1995-ben egy olaszországi pizzakóstolós utazással kezdődött, és ma már a kiváló helyeknek járó Bib Gourmand-díjnál tart.
A bérrendezés akkor észszerű, ha a vállalkozások megmaradnak és meg tudják tartani a munkahelyeket is – mondja Perlusz László. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a vállalkozások „jövőállóságát” nagyszabású állami programokkal lehetne biztosítani.
2022. 10. 11., 06:36
epizód: 2022 / 10   |   hossz: 21:36
A válság mélyülésével egyre nagyobb szükség lehet a KAVOSZ Zrt. által kínált Széchenyi Hitel MAX-ra, amely a mikro-, kis- és középvállalkozások számára, de még a kezdők előtt is nyitott opció – hangsúlyozta Krisán László. A KAVOSZ vezérigazgatójával tovább elemeztük a válságból kivezető európai, illetve magyarországi utakat.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS