Fájdalmas döntésekre kényszerül a Rózsavölgyi Szalon

2018. 11. 16., 10:00

A színházakat is érintő finanszírozási bizonytalanság miatt jegyármelésre kényszerül a Rózsavölgyi Szalon, és egyik bemutatóját is lemondja.

Zimányi Zsófia, a Rózsavölgyi Szalon művészeti vezetője hírlevélben tájékoztatta a nézőket, hogy 2019. január 1-től 20 százalékkal megemelik a jegyárakat. Ettől a dátumtól ugyanis megszűnik az előadóművészeti szervezeteknek utalható tao (társasági adó), amely révén a magánszféra eddig rendkívül komoly támogatáshoz juttatta a magyar kultúrát, köztük a Rózsavölgyi Szalont is.

A tao-támogatás a Szalon jelentős bevételi forrása volt, majdnem a költségvetésük fele. Zimányi Zsófia azt írja: „a jelenlegi jegyárakkal és pályázatokon elnyert forrásokból nem tudjuk zökkenőmentesen működtetni a Szalont.”

Az áremelés mellett arra is kényszerülnek, hogy lemondják a februárra tervezett bemutatót, az „Amivel meg kell küzdenünk” című előadást, ugyanis nem lesz rá fedezet a színház költségvetéséből.

„Szeretnénk szolidaritásunkat kifejezni minden olyan művészeti szervezettel, amely most ugyancsak rendkívül nehéz helyzetbe kerül. Jelezzük azt is: a Rózsavölgyi Szalon kész konstruktív javaslataival részt venni minden olyan egyeztetésen, diskurzuson, amely a közös megoldásra törekszik, hogy miként lehet újragondolni az előadóművészeti szféra finanszírozási rendszerét” – írja Zimányi Zsófia.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS