EY: kiszolgáltatottak a cégek a kibertámadásokkal szemben

2023. 10. 25., 18:21

Átlagosan több mint 40 kibertámadási kisérlettel kellett megküzdeniük tavaly a vállalatoknak, egy-egy sikeres betörés akár 4 millió dolláros kárt is okozhat – derül ki az EY 500 felsővezető és IT-biztonsági szakember bevonásával készült nemzetközi kutatásából.

A kibertámadások által okozott károk felderítése és elhárítása legalább fél évbe telik a megkérdezettek döntő többsége (76 százalék) szerint. A legnagyobb kihívást a számtalan behatolási felület (52 százalék) védelme jelenti a vállalatoknak, valamint az, hogy a biztonsági intézkedések ne menjenek a növekedés kulcsát jelentő innováció kárára (50 százalék).

A társaságok felkészültségét mindössze a válaszadók ötöde tartja megfelelőnek. A szakemberek fele szerint nem elég hatékonyak a szervezet által biztosított képzések, és csupán harmaduk (36 százalék) elégedett azzal, ahogy a cégen belül a mindennapokban alkalmazzák a javasolt adatvédelmi eljárásokat.

„Napjaink egyik legsúlyosabb üzleti kockázatát jelentik a kibertámadások, miközben még mindig jellemző a „velem nem történhet meg” gondolkodásmód a vállalatok körében világszerte, így hazánkban is. A döntéshozóknak először el kell fogadniuk, hogy kétféle cég van ma Magyarországon: az egyiket érte már támadás, a másik pedig még nem tud róla, hogy érte” – hangsúlyozta Zala Mihály, az EY kibervédelmi szolgáltatásokkal foglalkozó vezetője.

A szakember hozzátette, hogy amint ez a felismerés megtörténik, a cégek meg fognak döbbeni, hogy sokszor egészen egyszerű megoldásokkal, például a kollégák megfelelő edukációjával is drasztikusan javítható egy szervezet biztonsági szintje.

Miközben az ismert kibertámadások száma az elmúlt öt év során mintegy 75 százalékkal nőtt, a zsarolóvírusok által okozott kár az előrejelzések szerint a 2021-es 20 milliárd dollárról 2031-re eléri a 265 milliárd dollárt. Minden szervezetnek fel kell tehát készülnie, hogy a digitális fenyegetések következményei a jövőben egyre súlyosabbak lesznek.

„A támadások jelentős része a mai napig emberi hibából adódik. A kolléga válaszol egy adathalász e-mailre, csatlakoztat egy talált adathordozót a céges géphez, nyilvános hálózatokon internetezik a távoli munkavégzés során és így tovább. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ezek az esetek könnyen megelőzhetőek képzésekkel, rendszeres tesztekkel és folyamatos fejlesztésekkel, amiben egy tanácsadó azonnali és hatékony segítséget tud adni” – tette hozzá Zala Mihály.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS