ESG – A felelősségvállalás hozzájárul a hosszú távú versenyképességhez

ESG – A felelősségvállalás hozzájárul a hosszú távú versenyképességhez
2024. 04. 25., 16:40

Stratégiai együttműködési szerződést kötött a KAVOSZ E-Green Zrt. és a Pannon Egyetem. A VOSZFESZT Vállalkozói Szabadegyetem rendezvénysorozatának második eseményén Veszprémben, a felsőoktatási intézményben megtartott rendezvényen ünnepélyesen írták alá a megállapodást 2024. április 25-én.

Ünnepélyesen aláírták a KAVOSZ E-Green Zrt. és a Pannon Egyetem együttműködését elindító megállapodást csütörtökön, a VOSZFESZT rendezvényén. A vállalkozások érdekében létrejött kooperáció a KAVOSZ tapasztalatait és a Pannon Egyetem innovációs törekvéseit egyesítve szolgálja a kkv-k edukálását a fenntarthatóság kérdéseiben – hangzott el az eseményen, amelynek fókuszában az ESG témaköre állt.

„Az ESG-re előnyként kell tekinteni, nem hátrányként. A VOSZ elkötelezett, hogy tagvállalatai elsajátítsák az ESG-vel kapcsolatos teendőket, ebben a munkában a Pannon Egyetem tevékeny partnere lesz” – fogalmazott köszöntőjében Gazsi Attila, a VOSZ elnökhelyettese.

„Nincs olyan gazdasági szervezet, vállalkozás, amelyiknek ne kellene a fenntarthatósággal, az ESG-vel foglalkoznia” – mondta Eppel János, a VOSZ elnöke. A VOSZ a Nemzeti ESG Tanács tagjaként feladatának tartja, hogy vállalkozásfejlesztési rendszereivel hidat építsen a tudás és a gyakorlat között, ezen a területen is támogassa a vállalkozásokat. Ebben segít a Pannon Egyetem, kapcsolatokat építve, tudásközpontként dolgozva. „Egy stratégia annyit ér, amennyit megvalósítanak belőle, a VOSZ nem csak hirdeti a vállalkozásfejlesztést, hanem csinálja is minden vármegyében. A jövőt együtt építjük” – emlékeztetett Eppel János a VOSZ szlogenjére.

„A fenntarthatóságra egyre többen kíváncsiak” – mondta Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja. Az egyetem oktatási koncepciójában fontos szerepet tölt be a fenntarthatóság, 1974-ben Magyarországon elsőként indítottak környezetvédelem mérnöki képzést elsőként, ezt az utat azóta is járják. „Megváltozott az egyetemek szerepe, kibővültek a feladatok, tevékenyen részt vesznek a szemléletformálásban, az innováció motorjai, szerepük van a gazdaságfejlesztésben – ez tükröződik majd a közös munkában a KAVOSZ E-Green Zrt.-vel” – közölte a kancellár.

„Helyzet van, amit meg kell oldani. Fél év múlva a hazai vállalkozóknak nagyon fájni fog, ha az ESG területén nem lesznek tisztában a feladatokkal, hiszen ez nem csak a nagyvállaltokat érinti, hanem beszállítóikat is. Ma a kkv-k 64 százaléka nem hallott az ESG-ről, vagyis hatalmas munka áll előttünk” – fogalmazott Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója. Ezért hozták létre a KAVOSZ E-Green Zrt.-t, amely finanszírozással is segíteni fog, valamint a Széchenyi Kártya Program informatikai rendszerére telepítik az információkat, becsatolják az oktatási anyagokat, s ebben a munkában a Pannon Egyetem a jövőben partnerük lesz.

„A globális problémák többsége túlságosan bonyolult, ezért a fenntarthatóság kérdését is érthetővé kell tenni, amelyet mindenki a klímaváltozással hozza összefügésbe” – mondta dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora. Tévedés, hogy nincs más dolgunk, mint az, hogy karbonmentesítéssel megállítsuk a klímaváltozást, mert a folyamat már csak lassítható, de vissza nem fordítható. Bár a sajtóban sokat írnak az „akkumulátor- és zöld hidrogénforradalomról”, ahogy az űrbányászat is a fantazmagóriák világába tartozik. „A zöldátállás gigantikus üzlet, a turbókapitalizmus politikai és gazdasági elit rövid távú érdeke, de a valóság teljesen más, nekünk hosszú távon kellene terveznünk, ideje lenne felébrednünk” – húzta alá dr. Gelencsér András.

„Az ESG-ről beszél már az egész város, az egész ország” – hangsúlyozta előadásában a kérdés fontosságát dr. Fehérvölgyi Beáta, a Pannon Egyetem dékánja. Beszélt arról, hogy mire jó a cégeknek az ESG. Szólt a vezetői képességek fejlesztéséről, a tudatosság, a felkészülés fontosságáról. Kellően rossz és fájdalmas a helyzet ahhoz, hogy most már valóban cselekedjenek a cégek, az ESG-beszámolók elkészítésével alaposan megismerjék saját működésüket, ne csapják be magukat szép szavak leírásával. „Az ESG nem váltja meg a világot, de a felelősségvállalás hozzájárul a hosszú távú versenyképességhez. Az üzlettel és a társadalommal (a vevőkkel!) párhuzamosan kell foglalkozni” – fogalmazott dr. Fehérvölgyi Beáta.

(A fotón: Csillag Zsolt, Gazsi Attila, dr. Gelencsér András, Krisán László és Eppel János.)

VOSZ

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS