Ennyi jutott idén baromfi állatjóléti támogatásra

2021. 12. 21., 20:28

A baromfitartók számára nyújtott állatjóléti támogatások költségvetési keretét 2010 óta megháromszorozta a kormányzat. A többletforrások biztosításával pedig 14,4 milliárd forint kerül kifizetésre az idei évben – közölte Nagy István agrárminiszter.

Nagy István emlékeztetett: a baromfitartók számára nyújtott állatjóléti támogatások folyamatosan emelkedtek az elmúlt években. A 2010-ben még 4 milliárd forintos költségvetési keretet 2021-re már 12 milliárd forintra, tehát háromszorosára növelte az Agrárminisztérium.

A takarmányár robbanásra tekintettel az idei évben a kormány 2,4 milliárd forint többletforrást biztosított a baromfi ágazat számára. A miniszter kiemelte, idén 12 milliárd forint helyett összesen 14,4 milliárd forint állatjóléti támogatást fizetünk ki a baromfitartóknak. A tavalyi évben ennek mértéke – szintén kormányzati többletforrások biztosításával – 14,6 milliárd forint volt, az idei évvel tehát közel azonos nagyságrendű forrás kerül kifizetésre az állattartók számára. 2019-ben 12,8 milliárd forint volt a kifizetések nagyságrendje – egészítette ki.

Nagy István hangsúlyozta, hogy a támogatási keret kiemelkedően magas a baromfi állatjóléti támogatások esetében. Ugyanakkor az Agrárgazdasági Kutatóintézet vágási statisztikai adatai alapján a vágások darabszáma 2021-ben – első 10 hónap adatainak összehasonlításában – a kacsa esetében 54,3 százalékkal, a liba vonatkozásában pedig 28,2 százalékkal nőtt az előző évhez képest, ami óriási többlettelepítést jelent. Ez a drasztikus növekedés természetesen a támogatásba vonni kívánt állományok növekedésében is érezhető.

Az idei évre vonatkozóan a baromfi állatjóléti támogatás esetében az egyes állatfajokra jutó támogatási keretek meghatározása – brojler, pulyka, víziszárnyas – között a keret kötelező, előzetes forrásmegosztása már 2020. december hónapban megtörtént. Az agrárminiszter kiemelte, hogy így a tavalyival lényegében megegyező nagyságrendű, kiemelten magas állatjóléti támogatási forrás nem jelent ugyanakkora támogatási intenzitást az érintett kacsa- és libatartók esetében, mint az alacsony állománynagysággal jellemezhető tavalyi évben.

A baromfi állatjóléti támogatások keretének idei évi 2,4 milliárd forintos kormányzat általi megemelése lehetővé tette, hogy a baromfi állatjóléti támogatás 2020/2021. támogatási év IV. negyedévének, valamint a 2021/2022. támogatási év I. negyedévének keretösszege is megemelésre kerüljön utólag. Ennek eredményeképpen a 2020/2021. támogatási év IV. negyedév esetében beérkezett igények teljes mértékben, visszaosztás nélkül, 100%-ban kifizetésre kerültek, ahogy korábban a 2020/2021. támogatási év I-II. negyedéviek is.

Az ágazati kérés az volt, hogy az idei évi támogatások minél nagyobb részét az év első felében fizessük ki, ezzel segítve a baromfitartók likviditását – fejtette ki Nagy István.

(AM Sajtóiroda)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 04. 02., 09:05
2025. januárban a nettó átlagkereset Romániában 5328 lej volt, ami a hónap végi lej/forint árfolyammal számolva 436 900 forintot ért; Magyarországon ugyanebben a hónapban a (kedvezmények nélkül számolt) nettó átlagbér 444 300 forint volt.

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS