Együttműködési megállapodás a kutatás-fejlesztés támogatására

2021. 10. 21., 13:45

Együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és a Pénzügyminisztérium a kutatás-fejlesztés és innováció támogatására, ennek a területnek ugyanis kiemelt szerepe van a magyar gazdaság fejlesztésében – jelentette be a PM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára.

Rákossy Balázs hozzátette, a megállapodás rögzíti a kutatás fejlesztési célra igénybe vehető európai uniós forrásokkal összefüggő feladatok megosztását. Közölte, 2014 és 2020 között 750 milliárd forintnyi európai uniós forrás volt hozzáférhető kutatás-fejlesztési célokra, most a 2021 és 2027 közötti ciklusban ugyanerre a célra csaknem 600 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Az államtitkár elmondta, a megállapodás értelmében a hivatal és a két minisztérium ezeknek a forrásoknak a hozzájutását közösen kordinálja, ezen belül pedig az ITM és a hivatal fekteti le azokat a szakmai elvárásokat, amelyek a magyar gazdaság szereplői számára egyértelművé teszik, hogy milyen szabályok alapján tudnak kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet végezni.

Ezek a források azért fontosak, mert a nemzeti hozzájáruláson felül segítik, hogy a magyar kis- és közepes vállalkozások, a magyar nagyvállalatok, minél versenyképesebbek legyenek, és a kutatás fejlesztés területén minél jobb eredményeket tudjanak elérni - mondta Rákossy Balázs. Az államtitkár megjegyezte, időarányosan jól állnak annak a célkitűzés teljesítésével, amely szerint a kormány 2030-ra a GDP 3 százalékát fordítja kutatás-fejlesztésre. Kiemelte, a kutatás-fejlesztési tevékenység a pandémia előtt és azt követően is nagyban hozzájárult a magyar versenyképesség, a magyar gazdasági növekedés eléréséhez, fenntartáshoz. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS