Egyre vonzóbbak a magyar cégek

2021. 07. 16., 18:30

2020-ban a koronavírus-járvány ellenére is fellendülésnek indult a hazai vállalati összeolvadások és felvásárlások (M&A) piaca – mutat rá az EY M&A Barométer elemzése, ami 2010 óta minden évben összesíti a nyilvános hazai akvizíciókat. Magyarországon mintegy 105 lezárt ügyletet regisztráltak tavaly, a tranzakciók becsült összértéke pedig meghaladta az 5,69 milliárd dollárt (1680 milliárd forintot). A legvonzóbb befektetési célpontnak a technológiai és az ingatlanszektorban tevékenykedő vállalatok bizonyultak.

Magyarországon az elmúlt évben összesen 105 felvásárlási tranzakciót hoztak nyilvánosságra, ami 4 százalékos bővülést jelent a 2019-es adatokhoz képest. Mindeközben az M&A-piac becsült értéke 7,5 százalékos emelkedéssel 5,69 milliárd dollárra nőtt.

2020-ban az akvizíciók pénzügyi adatait az esetek 32 százalékában hozták nyilvánosságra, ami az egy évvel korábbi aránnyal (19 százalék) összevetve látványos előrelépést mutat. A vizsgált időszakban 7 ügylet haladta meg a 100 millió dollárt, míg az ez alatti tranzakciók értéke átlagosan 16 millió dollárra becsülhető.

A befektetők számára a technológiai szektor számított a legvonzóbb területnek Magyarországon, ahol összesen 22 tranzakciót jelentettek be, köztük a Netrisk.hu, az Innobyte és a Barion Payment felvásárlását. Ugyancsak kedvelt célpont volt az ingatlanpiac (19 ügylet), valamint az járműipari és közlekedési szektor (8 ügylet) is.  

„A döntéshozók már a válság utáni időszakra készülnek a felvásárlásokkal, ehhez pedig minden feltétel adott számukra. Magyarország ugyanis a finanszírozási lehetőségek különösen széles skáláját kínálja azoknak a közép- és nagyvállalatoknak, akik akvizíciók révén kívánnak terjeszkedni” – hangsúlyozta dr. Vaszari Péter, az EY Stratégia és Tranzakciós Tanácsadás Üzletág vezetője.

„Az EY minden ötödik tranzakcióban, összesen 19 lezárt ügyletben vett részt 2020 folyamán vezető tanácsadói, pénzügyi, adóügyi vagy jogi átvilágítási területeken. Tapasztalatunk szerint a felvásárlások elsődleges célja a lehetséges válásoknak jobban ellenálló, válságbiztosabb portfólió létrehozása, valamint új képességek, például technológiai tudás megszerzése, azok erősítése. Az idei évben további bővülésre számítunk, amelynek feltételeit többek között a relatív olcsón elérhető, a részvények vásárlásához és az adósságok finanszírozásához rendelkezésre álló források biztosítják” – tette hozzá. 

Az elmúlt évben a hazai felvásárlások és összeolvadások több mint felénél (53 százalék) belföldi társaság volt a vevő, a külföldi befektetők aránya alig érte el a 29 százalékot. A magyar vállalatok által külföldön végrehajtott akvizíciók részaránya 2019-hez képest némi növekedést (1 százalék) ért el.

Ez utóbbi tranzakciók során szerezte meg az az MVM Magyar Villamosművek Zrt. az Innogy társaságot, az Optimum Alapok a Globe Trade Centert, és ide tartoznak a Cordia lengyelországi ügyletei is. A kockázati és magántőke társaságok különösen aktívak voltak tavaly, így ez idő alatt együttesen 22 üzletet kötöttek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS