A Nemzetgazdasági Minisztérium által kitűzött bérszintek eléréshez évi 6–7 százalékos reálbér-emelkedésre van szükség a következő három évben. Az elmúlt húsz évben átlagosan évi 3,3 százalékkal növekedett a bérek vásárlóereje – állapítja meg az Egyensúly Intézet 2024 októberi gazdasági gyorsjelentésében.
Az utóbbi hónapokban ismét fókuszba került a fizetések kérdése. A Nemzetgazdasági Minisztérium dinamikus béremelkedési várakozásokat tett közzé a következő évekre vonatkozóan: 2028-ra közel egy millió forintos bruttó átlagkeresetre és ezer eurós minimálbérre számítanak. Az októberi gyorsjelentésben ezért a bérek alakulását vesszük górcső alá – olvasható az Egyensúly Intézet elemzésében.
Az idei évet dinamikus béremelkedés jellemezte. A versenyszféra medián bérei az év első felében 16 százalék felett növekedtek. Ez csak részben magyarázható azzal, hogy 2023 decemberében a minimálbér és a garantált bérminimum jelentősen, 15, illetve 10 százalékkal emelkedett. A bérek dinamikája hónapról-hónapra az elmúlt évek átlagához képest jelentős növekedést mutatott. Az infláció párhuzamos lassulásával így a medián reálbérek éves alapon 12 százalék feletti növekedést értek el az első félévben. Ráadásul a medián bérek gyorsabban növekedtek az átlagnál, vagyis az alacsonyabb jövedelmi decilisbe tartozók fizetése ütemesebben emelkedett, mint a magas jövedelműeké.
A reálbérek idei növekedési üteme historikusan is kiemelkedő. Az elmúlt 20 évben átlagosan évi 3,3 százalékkal emelkedtek a medián reálbérek. Ugyanezen időszak alatt a reál GDP éves átlagos növekedése 2,1 százalék volt. A reálbérek tehát valamivel gyorsabban nőttek, mint a bruttó nemzeti össztermék.
A fenti adatok kontextusában érdemes értelmezni az NGM által bejelentett bérnövekedési várakozásokat. A kormány jövőre 3,4 százalékos, 2026-ra pedig 4,0 százalékos GDP-növekedésre számít. Jövőre 3,2 százalékos inflációt várnak az NGM elemzői, a középtávú inflációs cél pedig a jegybanki törvény alapján 3 százalék, plusz/mínusz 1 százalékpontos toleranciasávval. Mindezen feltevések mellett a minisztérium a következő években rendre évi 10,5 százalékos béremelést vár, így érhető el 2028-ra a közel egymillió forintos bruttó átlagbér. Ha az infláció nem tér el jelentősen a céltól, ez évi 6-7 százalék körüli reálbér-emelkedést jelent.
Ekkora mértékű nominális béremelkedés tehát a gazdasági (és termelékenység-) növekedés, illetve az infláció gyorsulásának valamilyen kombinációja mellett érhető el. Mint azt a munkáltatói érdekképviseletek kiemelték, ekkora mértékű béremeléshez szükséges az adó- és járulékcsökkentések folytatása. Bár az adóék (amely azt mutatja meg, hogy a teljes munkaerőköltségnek, azaz a bruttó bér plusz munkáltatói terheknek hány százalékát vonja el az állam adók és járulékok formájában) folyamatosan csökkent az elmúlt évtizedben, továbbra is magasabb, mint a régiós országokban. Magyarországon az adóék 2023-ban 41,2 százalékos volt, szemben a régió többi országában rögzített 38-39 százalékos értékkel, valamint az 32,4 százalékos EU-s átlaggal.
A bérek emelkedésének középtávon összhangban kell lennie a gazdaság fundamentumaival, a termelékenységet jelentősen meghaladó bérnövekedési ütem ugyanis nehéz helyzetbe hozhatja a vállalkozásokat. Magyarországon 2022 közepe óta csökken a vállalatok száma: ez arra utal, hogy a vállalkozások helyzete jelenleg nehéz. 2024. szeptemberében közel 63 000-rel kevesebb regisztrált vállalkozást tartottak nyilván, mint 2022. júniusában, azaz havonta több mint 2000-rel csökkent a vállalkozások száma. Ez összesen közel 3,5 százalékos csökkenés.
A vállalatok létrejöttéről és megszűnéséről szóló statisztikákból ugyan azt olvashatjuk ki, hogy a vállalatok megszűnése egy-egy hónapban kiugró méreteket ölt (például 2022. szeptembere és 2024. márciusa), általánosságban is kedvezőtlen trendekről beszélhetünk. Míg 2021-ben havonta átlagosan 11.987 vállalkozás jött létre és 8346 szűnt meg (az egyenleg +3641), 2024-ben havi átlagban 9914 vállalkozást regisztráltak, de 12.888-at töröltek a nyilvántartásból (az egyenleg -2974).
A fent bemutatott csökkenés a mikro- és kisvállalkozások körében történt. Míg a Covid-válságot követő periódusban inkább az 50 főnél több dolgozót foglalkoztató vállalkozás száma csökkent, 2022 közepe óta, az inflációs válság és utóélete során az 50 főnél kevesebb foglalkoztatottal rendelkező vállalatok száma csökkent.
Idén már ötödik alkalommal rendezték meg Az Év Szaloncukra versenyt, amin az összes hazai szaloncukrokat gyártó cukrászda és gyártó szaloncukrai ringbe szállhattak.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.