Jelentősen lassuló inflációra, a tavalyi 0,6 százalékos GDP-csökkenés után idén újrainduló növekedésre és fokozatosan leértékelődő forint-euró árfolyamra számít az Egyensúly Intézet 2023. téli elemzésében.
A magyar gazdaság növekedésének motorja az újrainduló fogyasztás és a beruházások lehetnek – írja előrejelzésében az Egyensúly Intézet.
A jelenleg megfigyelhető folyamatok alapján a következő évben mind a keresleti, mind a kínálati tényezők inkább az infláció további csökkenése felé mutatnak.
Míg a 2023-as átlagos áremelkedés 17,5 százalékos lesz, 2024-ben 5,7 százalékra, majd 2025-ben 3,6 százalékra csökken az infláció. A geopolitikai bizonytalanságok miatti magas olajárak (és az emelkedő jövedéki adó) hatására a növekvő üzemanyagárak továbbra is pozitívan járulnak majd hozzá az árak emelkedéséhez. Az élelmiszerek vonatkozásában azonban 2024-ben az általános inflációnál alacsonyabb áremelkedésre számíthatunk. A jegybank 2025 második felében érheti el inflációs célját.
Az infláció fokozatos csökkenése lehetővé teszi a jegybank számára, hogy csökkentse az irányadó kamatot, a forint sérülékenysége ugyanakkor csak óvatos kamatvágásokat tesz lehetővé. A forint leértékelődése folytatódni fog, de az elmúlt években látott dinamikánál visszafogottabb marad. A forint-euró árfolyam átlaga 2024-ben várhatóan a 393–403, 2025-ben pedig a 406–419 forintos sávban lesz.
A magas infláció miatt csökkenő vásárlóerő 2023-ban a háztartások fogyasztásának visszaeséséhez vezetett, amelynek mértéke még a Covid-járvány idején tapasztaltnál is nagyobb volt. A következő években azonban a konjunktúra beindulása és a reálbérek várható növekedése folytán a fogyasztás is újra emelkedő pályára állhat. A tavalyi, kiugró fogyasztásbővülést követően 2023-ban az Egyensúly Intézet a fogyasztás reálértékének 2 százalékot is meghaladó csökkenésére számít.
A teljes előrejelzés ide kattintva érhető el.
Történetének egyik legnagyobb szabású fejlesztésével megduplázta kapacitását a magyar műanyagipar hagyományos szereplője, a Start Plast.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.