Dr. Fábián Lajos: Kiegyezésre van szükség a magyar egészségügyben

Dr. Fábián Lajos: Kiegyezésre van szükség a magyar egészségügyben
2022. 09. 06., 14:11

Konszenzus, egyfajta kiegyezés kell az egészségügyi szektorban. Még nem késő, de utolsó pillanatban vagyunk – mondta dr. Fábián Lajos a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Egészségügyi Tagozatának elnöke.

„Segítséget ajánl a mindenkori kormány számára az egészségügyi ágazat hatékonyabb, betegcentrikusabb, gazdaságosabb és jobb működtetéséhez a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének Egészségügyi Tagozata” – mondta dr. Fábián Lajos, a tagozat elnöke a Portfolio-nak adott interjúban.

A VOSZ a minden fél által betartható, átlátható szabályozó rendszereinek kialakítása érdekében, minden esetben a win-win helyzetekre törekedve kíván dolgozni a problémák megoldásán az egészségügy terén is.

A szervezet Egészségügyi Tagozata nyáron levélben kereste meg a kormányban a területért felelős Pintér Sándor belügyminisztert, megjelölve az általuk legkritikusabbnak ítélt területeket. A BM pozitívan reagált, az egyeztetések már meg is kezdődtek, augusztus végén Takács Péter államtitkárral tárgyaltak. A megbeszélés alapján nyitott és folytatólagos, szakmai alapokon és érveken nyugvó párbeszédben reménykednek.

Időközben Lázár János építési és beruházási miniszterrel szintén egyeztettek. A VOSZ részéről szóba került, hogy az egészségügyben az állami infrastruktúra fejlesztések során vonjanak be magántőkét, és közösen működtessenek intézményeket.

A TritonLife Csoport alapítója és igazgatóságának elnöke leszögezte: vannak olyan területek, amelyek akkor sem működhetnek kizárólag magánellátás keretében, ha erre NEAK finanszírozás állna rendelkezésre. Mint meghegyezte: „vannak olyan magas szakmai igényű, rendkívül komplex, viszonylag ritkán alkalmazott, rendkívül drága beavatkozások, amelyek – talán az Egyesült Államok kivételével – mindenütt közösségi finanszírozásban valósulnak meg, hiszen az ehhez szükséges készenléti, állandó elérhetőséget biztosító rendszereket nem lehet pusztán gazdaságossági alapon működtetni”.

A tagozati elnök ugyanakkor azt tapasztalja, hogy sokan, köztük néhány kórházi vezető is ellenségként tekint a magánszektorra, és így is kezeli azt, pedig „az együttműködés mindig messzebb vezet, mint a csatározás. Ebben a szektorban ugyanis nem lehet hosszú távú sikereket elérni pusztán hatalmi szóval, a dolgozók revolverezésével, fenyegetettség légkörében”.

A szakember szerint Magyarországon a makro-környezeti helyzet egyelőre kiszámíthatatlan, és nagyon durva következményekkel is járhat mindenki számára. Ahogy fogalmazott: „ez nem kifejezetten és nem csak az egészségügyi szektort érintő probléma, de nyilván minket is érint. Az állami és a magán terület együtt fog küzdeni az emelkedő rezsiszámlákkal, az árfolyamok kilengéseivel, ami az import beszerzési árakat emeli, az infláció hatásaival, az ellátási láncok már a Covid-járvány alatt is tapasztalt, fokozódó bizonytalanságával”.

Dr. Fábián Lajos úgy látja, amíg nincs meghatározva, hogy mi jár a befizetett járulék fejében és mi az, ami e fölött külön megvásárolható (például kiegészítő biztosítással), addig marad a jelenlegi nehezen átlátható, kiskapukkal teli helyzet.

(Az Üzletem Dr. Fábián Lajossal készített podcastjét IDE KATTINTVA hallgathatja meg.)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS