Csak engedéllyel gyűjthető tűzifa a magyarországi erdőkben

2022. 10. 25., 13:17

A magyarországi erdőkben csak engedéllyel, saját szükségletre lehet tűzifát gyűjteni.

A szabályok szerint a fakitermelés után visszamaradt, nagyüzemi módszerrel gazdaságosan nem összegyűjthető fát, gallyakat szedhetik össze maguknak a tűzifagyűjtők. Az összegyűjtött fát az erdészetek munkatársai mérik le, ez alapján állítják ki a számlát – olvasható a Fatáj online faipari és erdészeti szaklap összeállításában, amely az erdészetek tűzifagyűjtési előírásait gyűjtötte össze.

A Budapesti Erdőgazdaság Zrt.-nél az 5 erdészeti igazgatóság, a bujáki, a dabasi, a lovasberényi, a süttői és az uzsai ad gyűjtési engedélyeket. A tűzifa-egységárak területrészenként eltérőek, a gyűjtési lehetőség korlátozott és időszakos.

A Gemenc Zrt. vagyonkezelésébe tartozó területek a Szekszárd-Kalocsa vonaltól délre az országhatárig érnek a Duna mindkét partján. Itt az erdészek adják ki az engedélyt azokra a területekre, ahonnan levonultak a fakitermelők.

A Nefag Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt.-hez a monori, a pusztavacsi és a szolnoki erdészetek tartoznak. Az összeszedett fát az erdészek felügyeletével lehet elszállítani. A társaság honlapján olvashatók azok a területek, ahol gyűjteni lehet, és ugyancsak itt tették közzé a kerületvezető erdészek elérhetőségét.

A Nyírerdő Zrt. erdőiből szállítói levéllel lehet fát elvinni. A gyűjtés lehetősége korlátozott, csak annyit lehet összeszedni, amennyi a gyűjthető méretből található, és csak a társaság honlapján közzétett Hajdú-Bihar, valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei erdőrészletekből.

A Zalaerdő Kft. adásvételi szerződéshez köti a gyűjtést, a szállítás időpontját is egyeztetni kell. A gyűjtésre alkalmas területekről a társaság erdészetei, a bánokszentgyörgyi, a lenti, a letenyei, a nagykanizsai és a zalaegerszegi erdészete tájékoztat. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS