Akciótervet dolgozott ki és további vizsgálatokat tart az Európai Bankhatóság (EBA) az osztalék-arbitrázssal kapcsolatban. Az Európai Unió legnagyobb pénzügyi csalássorozatának módszerét iránymutatással és jogharmonizációval kívánja megszüntetni, ami minden tagországra, és azon belül kereskedőkre kihat.
Az Európai Unió számos tagállama (különösen Dánia és Németország) éveken keresztül szenvedett az osztalék-arbitrázs kereskedelmi rendszerek nem megfelelő szabályozása miatti kialakult következményektől.
Osztalék arbitrázs: az évszázad rablása?
„Az Európai Unió több országának szabályozási hátterében rejlő joghézag következtében lehetséges, hogy ugyanarra a részvényre vonatkozóan több érintett fél éljen az adóvisszatérítés kínálta lehetőséggel. A módszer egy banki kiskapuhoz, az anonim ügyfélkereskedéshez kapcsolódik, ami lehetőséget ad az ügyfélazonosság elrejtésére, az ügyfelek pedig hamis, dupla vagy többszörös adó-visszatérítést is igénybe vehetnek” – mondta Herce Zoltán, a Deloitte Legal ügyvédje.
Erre a joghézagra teljes hálózat épült rá, amelynek évekig tartó szinte láthatatlan tevékenysége vezetett az Európai Unió egyik legnagyobb pénzügyi botrányához, amellyel a résztvevők az érintett tagállamok költségvetését nagyjából 55 millió euróval károsították meg működésük alatt. A részvények osztalékkal és osztalék nélkül történő gyors tulajdonoscseréje szinte lehetetlenné tette a tulajdonos kilétének a megállapítását, ami könnyen lehetőséget adott arra, hogy a felek többszöri visszatérítést igényeljenek az osztalék forrásadójának egyszeri kifizetése után. Az úgynevezett Cum-ex botrány Németországból indult ki, a csalást leleplező oknyomozó újságírók egyszerűen az évszázad rablásaként hivatkoztak rá.
Pénzmosás, terrorizmus finanszírozása, prudencia
Az Európai Parlament kérésére az EBA vizsgálatot indított a tagállamok osztalék-arbitrázs kereskedelmi rendszerekkel kapcsolatos gyakorlatáról, hogy azonosítsa az Európai Unió pénzügyi integritását veszélyeztető tényezőket, valamint megoldást találjon ezek megfelelő kezelésére.
A bankhatóság 2020 májusában hozta nyilvánosságra az osztalék-arbitrázs kereskedési rendszerekkel kapcsolatos vizsgálatának eredményeit, és tette közzé akciótervét. Annak ellenére, hogy nem minden megkérdezett és megkeresett hatóság szolgáltatott választ, az eredmények alapján az EBA megállapította, hogy a tagállamok osztalék-arbitrázs rendszerekkel kapcsolatos szabályozása eltérő mintát mutat: egyes tagállamokban adóbűncselekménynek minősül, vagy a hatáskörrel rendelkező hatóságok gyakorlata szerint minősül adóbűncselekménynek, máshol egyáltalán nem minősül bűncselekménynek, illetve a helyi szabályozás olyan irányú, hogy fogalmilag nem lehetséges megvalósítani osztalék-arbitrázzsal kapcsolatos tevekénységet.
Az EBA a vizsgálat riportjában hangsúlyozta, hogy a tagállamok gyakorlatának ilyen fokú eltérése könnyen meggyengítheti az Unió pénzügyi rendszerének integritását, ezért a kompetens pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen fellépő tagállami hatóságoknak azt javasolta, hogy átfogó és holisztikus kép alapján próbálják megítélni az osztalék-arbitrázs kereskedelmi rendszerekhez kapcsolódó tevékenységeket és az ebből eredő kockázatokat.
Az EBA rámutatott, hogy egyes tagállamok hatóságai az osztalék-arbitrázs sémák és a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása között olyan mértékben nem látnak összefüggést, hogy a pénzügyi intézményeik belső mechanizmusai képtelenek azonosítani, megelőzni és kezelni az ebből eredő kockázatokat. Az EBA megállapította továbbá, hogy a tagállamok megkeresett hatóságainak egy része nem vette figyelembe, hogy az osztalék-arbitrázs rendszerek hatással lehetnek a pénzügyi intézmények hatékony és körültekintő gazdálkodására, ezért ilyen irányú felügyeleti tevékenységet is elvétve alkalmaznak.
Az EBA kiemelte, hogy a tagállamok és adóhatóságok egyértelmű és egyező gyakorlatának kialakítása érdekében az illetékes pénzmosás és terrorizmus finanszírozása ellen fellépő hatóságoknak együtt kell működnie a helyi adóhatóságokkal és definiálniuk kell az adóbűncselekményt is megvalósító osztalék-arbitrázs sémákat.
Az EBA ezen túl felülvizsgálja a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó iránymutatásait, véleményeit, valamint monitorozni fogja a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni kollégiumok tevékenységét elsősorban olyan intézmények vonatkozásában, akik az osztalék-arbitrázs sémák szempontjából nagyobb kockázatnak vannak kitéve.
Hazai vonatkozások: az EBA iránymutatása kihathat a hazai piaci szereplőkre is
„Fontos kiemelni, hogy az akcióterv keretében például az alkalmassági iránymutatás módosítása is felmerült, amely a hazai piaci szereplők vonatkozó gyakorlatát is befolyásolhatja majd. Ugyan Magyarországon az osztalék arbitrázs nem kerül gyakran előtérbe, az EBA iránymutatása mégis kihathat a hazai piaci szereplőkre is. A kialakult gyakorlat hiányának ellenére a NAV az általános elveket szem előtt tartva bírságol, amennyiben adóelkerülést célzó tevékenységet észlel” – tette hozzá Herce Zoltán.
Az uniós bankhatóság közöte, hogy egy második vizsgálat keretében monitorozni fogja, hogy a felsorolt intézkedéseket az illetékes hatóságok és pénzügyi intézmények milyen mértékben valósították meg.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.